Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 7. szám - Dr. Novák István: Az eperjesi-miskolci jogászifjúság diákélete

egyre tömegesebb megjelenésével szinte kényszerítette az eperjesi Kollégiumot oktatási köreinek kiszélesítésére. A Felvidék kiválóbb nemesi családjai mind ide hozzák fiaikat. Megjelenik Thököly Imre, aki — családjának jelentősége folytán — a legelőkelőbb nemesi családok ifjait vonzza & Kollégiumba. Az ifjúság már ekkor kultúrtényező, ott áll az egyén s ezen túlmenően a társadalom szellemi életének bölcsőjénél s a magasabb évfolyamok tanulói oktatják a kezdőket. A XVII. században — mikor az oktatási nyelv a latin — a magyar nyelvben született kollégiumi tanítványok már mint kötelező tárgyat tanítják a magyar nyelvet. ,,S ha igaz, hogy nyelvében él a nemzet — mint szerzőnk mondja — úgy ez az élet nem lebecsülendő mértékben az eperjesi ifjúságnak is köszönhető." Elénk tárja szerző a kezdeti évek kultúrtörekvéseit, amelyek a disputációk és a közvizsgák alkalmával előadásra került színielőadások formájában jelentkeztek/ s amelyek az egész Felvidéket Eperjesre hívták a magyar nyelv szolgálatában. Látjuk azután a Spankau császári tábornok intézkedése folytán kilenc éven át bezárt Kollégiumnak a kuruckorszak alatt újból meginduló lelkes életét, a diákélet részleteit, az elnyomott és újra éledt Kollégiumot, amely a magyar nemzeti gondolat diadalával, vagy császári önkény miatti elnyomásával virágzott s hanyatlott! Látjuk a diákélet hősi korszakát, az elfoglalt Kollégium miatt sátorba előadásra járó ifjúság nemes munkáját, a Kollégium lassú feltámadását, majd pedig a reformkorszak ifjúságát Kossuth Kollégiumában. Itt alakul ki, — Kossuth jogászsága alatt — az önálló jogászifjúság s itt nevelkednek 1848 márciusának felsorolt nagyjai, itt születik újjá a kuruckorszak hagyományain az újonnan elinduló nemzeti függetlenség gondolata. Nemzetiségi törekvések, mint ez időben mindenütt, itt is mutatkoznak, de Eperjesen mindig diadalmaskodik a nemzeti érzés. A társadalmi élet élénkül, megalakul a Kollégiumi Magyar Társaság, mint újabb kultúrtényező, ahol Kerényi, S árossy, Vahot, Lisznyai és mások indítják útnak az új magyar irodalmat. A megalakult irodalmi és társadalmi jogászikörök, a Tarcza vármegye és Hákos vármegye alakítják a közéleti szereplésre a Kollégium jogászifjait. S jön a szabadságharc, amelyben Eperjes fiai mind részt vesznek ifjan ós hősiesen. A nemzeti szellem, a Kollégium lelkének egyik vezetője, harcba viszi a jogászifjakat a legszentebb eszméért, a szabadságért. S azután, hogy az elnyomás segítségére siető cári seregek csizmái kopognak az ősi Kollégium kopott kőlapjain, meghalkul a jogászélet. De az eperjesi szabadságért hevülő lélek él s titokban, de mégis hangosan elsírt Kossuth-nótáki nyomán börtön vár a Kollégium meggyérült hallgatóira. A külső életmegnyilvánulások akadályai a belső élet, főleg a vallásos elmélyedést segítik elő. A szociális öntudat, az egymáson segíteni vágyás is előtérbe jut s így a nemzeti lesújtottság idején is új, csak később általánossá váló irányokban halad Eperjes ifjúsága. Utóbb lassan felszabadul a társadalmi élet. A 67-es kiegyezés a Kollégiumban is új utakat nyit a jogászifjúság számára, amely elsősorban társadalmi téren nyilvánul meg. Szervezkedés, tudatos közösségi élet alapjait veti meg az ifjúság, megalakul a Joghallgatók Testülete, élénk az élet a „Tarczaparti Athén" fórumain, már van becsületbíróság is, amely a meginduló aranykorszak békés levegőjében kitermelődő lovagias ügyek, párbajok elintézését hivatalosan magára vállalja. Színes epizódok, 110