Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 6. szám

Az uj német alkotmány egyes alapelveiről. (Folytatás.) A pártkifejezés ugyanis nem alkalmazható a nemzetiszocialista német munkáspártra, annak jelen formájában, s a „párt" megjelölése csak fejlődése korábbi szakában volt indokolt s ma már csak korábbi fejlődési fokának emléke. Eredeti értelemben ugyanis csak akkor beszélhetünk pártról, ha az valamely részt akar megjelölni, sőt állami és egyben szorosabb értelemben csak akkor, ha az állampolgárok egy csoportja az állampolgárok egy másik csoportjától eltérő célokat és módszereket vall a politikai életben. A német nemzetiszocialista munkáspártról azonban ezt a szoros értelemben vett pártjelleget csak hatalomrajutásáig lehet állítani. Hatalomrajutása óta pártjellege fokozatosan szűnik meg, mert ma már nem az állampolgárok egy csoportjának a képviselete s nem jelentkezik olyan célokkal és eszközökkel sem, amelyek eltérőek lennének az államon belül létező valamely csoport célkitűzéseitől és módszereitől. Egypárt rendszernek tehát csak azon az alapon nevezhetjük az új német államrendet, hogy a nemzetiszocialista államban valóban csak egy olyan szervezet működik, amely a párt elnevezést viseli. Lényegében a párt fogalmi köre alá nem vonható a német nemzetiszocialista munkáspárt. A német rendet nem lehet azonban állampárt-rendnek sem nevezni. S a nemzetiszocialista alkotmányjogászat ki is emeli, hogy a német uralkodópárt jellege lényegében különbözik is a fascizmus és a bolsevizmus állampártjaitól egyaránt. Mert amíg a nemzeti fascista párt, mint szervezett kisebbség került uralomra s mint ilyen államszerv lett, addig a német nemzetiszocialista munkáspárt a többségi elv alapján nyerte el az állami hatalmat, az összességet képviseli, a hidat jelenti a nép és a vezetés között s kifejezetten nem államszerv. A kommunista párt is azonban csak a munkásságot képviseli, míg a nemzetiszocialista német munkáspárt a nép történeti és szociális valóságának a hordozója. Ezért az új német alkotmányjogi irodalom nem is, mint egypárt rendszert fogalmazza meg az új német államiságot, hanem mint „mozgalmi államot" (Bewegungstaat) mutatja azt be. Ezzel a kifejezéssel kívánja jellemezni a német alkotmány ama jellegzetességét, hogy a nemzetközösség, amely a maga szervezetlenségében politikai aktivitást fel nem mutathat, egy szervezet, egy mozgalom kereteibein ténylegesül. A német nemzetiszocialista alkotmány tehát mozgalmi állam kereteit 91