Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 4. szám - Az atyai hatalom intézményének alapvonalai a római jogban. [2. r.]

fennállása alatt való megállapítása, mert az atyaság nélia ilyenkor is kétséges. Ilyen eset akkor fordul elő, ha a férjnél bebizonyul az impotentia generandi, vagy pedig a gyermek a férjnek több éves távolléte alatt születik, s ilyenkor természetes a feltevés, (hogy a gyermek nem tőle származik. ad. 2. Az atyaságnak a férj halála után történő megállapítására a római jog többféle — elég bonyolult — eljárást alkalmazott. A XII. táblás törvény szerint, ha a gyermek 11 hónappal az atya halála után született, már nem volt a férjtől származónak tekinthető, mert „decemviri in deoem mensibus gigni hominem non in undecimo scripsissent" (Gellius: Noctes Atticae).38) Hasonlóképen a XII. törvény mondja azt is, hogy aki 10 hónapon túl született atyja halála után, az a törvényes öröklésből ki van zárva.39) A Digesitákban (Ulp.) ismertetett eljárás a következő: Amennyiben a terhes nő azt állítja, hogy teherbeejtője az elhalt férj volt, úgy havonként kétszer kellett jelentkeznie azoknál, akiknek érdeke, hogy a magzat meg ne szülessék (bis in mense denunciandum curet). Ezek 5 szabad nőt küldhetnek ki vizsgálatra (mittantur mulieres dumtaxat quinque). Harminc nappal a születés tényének valószínű bekövetkezése előtt az anya mellé őrök állíthatók. A helységben, ahol a szülés be fog következni, csak egy bejárat lehet (in quo conclavi mulier paritura erit ne plures adifus sint, quam una). E helyiség ajtaja előtt 3 szabad férfi, 3 szabad nő és 2 kísérő állhat, akik a nőt ki- és bemenetkor megvizsgálják, úgyszintén a látogatókat is. A szülésnél 5 szabad nő és 2 bába lehet jelen, összesen legfeljebb tizen, legfeljebb 6 rabszolganő, akik azonban előbb megvizsgálandók, nem terhesek-e? Három lámpának kell égnie a szobában, az alácsúsztatás elkerülése végett (tria lumina ne minus ibi sint scilicet quia tenebrae ad subiiciendum aptiores sunt). Majd a gyermeket az érdekelteknek fel kell mutatni. A gyermek nevelője ezután a gyermeket az első 1/4 évben havonta kétszer, majd féléves koráig havonta egyszer, egy éves korától két hónaponként egyszer s végül amíg beszéüni nem tud, félévenként egyszer köteles megmutatni a rokonoknak.40) ad. 3. Az atyaság megállapítására szükség lehetett régül a házasságnak elválás útján való megszűnése után. Ily esetben szintén elég bonyolult eljárás s komplikált formalitások közt megy végbe az atyaság megállapítása. Az eljárást a valószinüleg Vespasianus császár idején keletkezett S. C. Plancianum szabályozta.41) Az elvált nő köteles bejelenteni teherbenlétét 38) Tab. IV. 39) U. o. 4°) Dig. XXV. 4. 1. 10. 41) Helle: II. k. 417. I. — „Permittitur igitur mulieri, parentive in cuius potcst^te est vei ei cui mandátum ab eis est, si putet pregnantem denuntiare íntra dies triginta post divortium connumerandos, ipsi marito vei parenti, in cuius potestate est; -aut domum denuntiare, si nullius eorum copiam habeat. Domum accipere debemus, hospitium, si in civitate maneat quod si non sit, sed 57