Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 4. szám - Az atyai hatalom intézményének alapvonalai a római jogban. [2. r.]

csolathan (a potestas mibenléte, erroris causa probalio, patria potesfas a mancipum alatt levők által nemzett személyek fellett s-'tb.). A justinianusi Modifikáció Institutioi, tekintve, hogy Gaius müvéhez hasonló beosztású, szintén a személyekről szóló részben tárgyalja részletesen a kérdést. A Codex Theodosianus néhány helyen foglalkozik a patria potestasisal, a justinianusi Codex az elszórt jogszabályokon kívül a ,,De patria potentáté" c. könyvében tárgyalja, hasonlóan a Digesták is. A patria potestas jogintézménye nagy irodalmat ölel fel. A németországi latin nyelvű irodalomban: Clementinus Amerinus: Traetatus de patria potestate (Frankfurt am Main, 1572), Harppreohtus: De Patriae iPotestatis causis, Nuptio, Legitimatione iet Adoptione. (Tübingen 1591.) Ortolphus Fomannus: De patria potestate, nuptiis et legitimatione (Jena. 1595), Johannes Calvinus: De Patria Potestate (Heidelberg, 1065). Philippus Paschalis: Tractatus amplissimus de viribus p. potestatis (Trier, 1619.) Christiianus Ohm: De jure patriae potestatis (Rostock. 1624). Fridericus Schröterus: De patria potestate (Jena. 1651). Fridericus Polac: De jure patriae potestatis (Frankfurt a. d. Oder. 1730). Augustus Homel: De usu hodierno patriae potestatis (Leipzig. 1723) és Christianus Gebauer: De Patria potestate (Goettingae. 1751). A német irodalomban: H. Hürlimann: Die persönliche Seite der paitria potestas nach rőmischen Reohte. (Diss. Inaug. Zürich, 1860.) I. T. Meyer: Die wáterliche Gewalt bei verschiedenem Völkem. (Trier: 1870.) G. Mandry: Des gemeine FamiliengüteiTecht. (Tübingen, 1871.) H. Stockar: Über der Entzeug der váterlichen Gewalt im römischen Recht. (Zürich, 1903.) — az egész jogintézményt felölelő átfogó müvek. A személyi vonatkozású részletkérdésekkel foglalkozó munkák közüli: W. Platz: Geschichte des Verbrecihens des Aussetzung (Stuttgart. 1876), a vagyonjogi részletkérdéseket tárgyaló értekezések közül: A. Schmidt: Das Hauskind in imancipio (Leipzig, 1879). J. Jacobson: Der Ususfructus paternus an den bona adVentitia der Hauskinder (Berlin, 1893), H. Fitting: Das Castrense peculium (Hale, 1871), Dietzel: Das Senatus-consultum Macedonianum (Leipzig, 1853), — jelentősebbek. Ezeken kívül nagy irodalma van a részben idevonatkozó többi kérdéseknek is, mint az adoptionalk, legitiniationak stb. Foglalkozilk továbbá a pátria potestas intézményével több átfogó jelllegű római jogi munka (pl. Windscheid—Kipp: Pandékten) és több római családjoggal foglalkozó munka is. A francia jogi szakirodalomban P. Ayrault: De la puissance paternelle (Paris, 1598), G. Árion: De la puissance paternelle á Romé, en Francé et en Roumanie (Paris, 1878). K. Gamraevi: Puissance paternelle (Paris, 1929), az olasz irodalomban: Enrico Bassani: Della patria podesta in dirit to romano (Ferrara, 1877), 54