Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 3. szám - Az atyai hatalom intézményének alapvonalai a római jogban. [1. r.]

nem csupán' a hatalom tárgyain, ill. a hatalom alatt állákon van a hangsúly, mint inkáibb a hatalom bíróján, akit, mint jogosított szemeiyt a fenti négyféle hatalom illet meg házanépe felett, amelyhez az általános címbeni szem/pontokat figyelembe véve a rabszolgák is tartozna'k, ha római jogi szemszögből nézve nem is személyek, hanem csaik dolgok. A mondottak szerint tehát a római jogiban minden személy vagy íhatalom alatt áll, vagy nem. „Quaedam personae sui iuris sünt, quaedam alieno iuri subiectae sünt"11) Vagyis egyes személyek personae sui iuris, azaz önjogúak, mások alieni iurds, vagyis hatalom allatt állóak. Az önjogualkból kerülnek ki a családfők, akiknek a personae aliieni iuris különböző módokon hatalmuk alatt állanak, akár mint feleség, aikár mint családgyermek, vagy mint mancipiumban lévő személy. E személyeken kívül álianak a családfő hatalmában a rabszolgák, akik azonban nem személyek, hanem dolgok. A paterfamiliast megillető, fent tárgyalt négyféle hatalom közül idővel a manus megszűnt s elterjedtek a manus nélküli házasságok, ahol a feleség nem állott többé a férj hatalma (manus) alatt, hanem a paterfamiliasnak hatalmában maradt. A manus nélküli (házasságot eleinte színleges jogi actussal12) hozták létre, utóbb azonban már erre sem voll szükség, mert a manusos házasságok teljesen kimentek a divatból, úgy, hogy a justinianusi kor azt már nem is ismerte. Ugyancsak eltűnt a mancipium intézménye is s a Corpus Juris így már csak a dominioa. és a patria potestas intézményét ismeri. II. A patria potestas fogalma. — Az atyai hatalom az ókori népeknél. A patria potestas forrásai és irodalma. A „potestas" szó a római jogban különböző érteleimben használatos. Mindig valamely hatalmat jelenít, de tartalma aszerint változik, hogy kit illet meg, ki gyakorolja e hatalmat, illetőleg, hoigy kik felett gyakorolja a jogosított azt. A „potestas magistratus" az állami tisztviselők hivatali hatalmát, imperiumát jelentette, amelyből kifolyólag azok a hatáskörükbe utalt ügyekben eljárhaittak. A tulajdonos szempontjából (plena in re potestas) jelenti a tulajdon tárgyát képező dolgokkal való szabad rendelkezési jogot, amelynek következtében a tulajdonát képező dolgot szabadon használhatja, átalakíthatja, megsemmisítheti, minden harmadik személyt annalk használatától visszatarthat, a jogrend által meghatározott korlátolton belül. A pateriamilias szempontjából a potestas általában házi hatalmat jelent. E hatalom mint az Institutiokban iátjuik, kétféle lehet: „Rursus earum, quae alieno iuri subiectae sünt, aliae in potestate parentum, aliae in potestate dominorum sunt"13) — azaz patria potestas és dominorum potestas, a patria potestas pedig — taz előbbiek szerint — azokra vonatkozik, akik „in potestate parentum" vannak. ") Inst. I. 8. x2) 3 éjtszakának a íérj házán kívül való töltése évente. 13) Inst. I. 8. 43