Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 2. szám - A római és a német nemzeti szocializmus alapelvein felépülő örökjog közti elvi külömnbségek

A római és a német nemzeti szocializmus alapelvein felépülő örökjog közti elvi különbségek* A nemzeti szocializmus vezéreszméje, mint áltatában minden téren, úgy a jogalkotásban is a „Gemeinnutz vor Eigennutz" — a közérdek minden akadályon keresztül való érvényesülése. Ezt igyekszik a nemzeti szocializmus a jogélet minden vonatkozásában, s így a magánjog egyes ágaiban is megvalósítani. A személyi jogban a jogi személyek lényegének világosabb dogmatikai kifejtésével, az általánosan uralkodó korporativ elv alapján, a dologi jogban a tulajdon fogalmának erős módosításával, a kötelmi jogban az adós és hitelezőnek ellenfelekből társakká való tételével, a család jogban pedig az utódok testi és szellemi épségének és fajúik tisztaságának védelmével látja ezt a nemzeti szocializmus elérendőnek. Míg azonban mindezen magánjogi ágakban tett, s a közérdekel szolgáló módosítások, változtatások, korlátozások hol új fogalmak bevezetésével, hol a régebbiek alapján, végeredményben a római jog idevonatkozó alapelvein, tétélein lényegesen csak néhol változtatnak, azok minőségi változást alig szenvednek, csupán inkább csak részleteikben módosulnak, addig az örök jog szempontjából a helyzet egészen más. A római örökjog a római jognak épen az a része, amely a nemzeti szocializmus „Gemeinnutz vor Eigennutz" elvével összhangba úgyszólván egyáltalán nem hozható. A római jognak ez az ága mondhatni az örökhagyó önkényén épül fel, & aizt^mi sem korlátozza. A római örök jog legszorosabb összefüggésben van a római jogi értelemben vett tulajdonjog eszméjével. A római örökjogban az örökhagyó akarata uralkodik és túléli hordozóját. A forgalmi életben mindig két vagy több fél szerepel érdekeltként, egyedüli az örökhagyó, mint olyan, áll ellenfél nélkül. A római örökjogban - mondja Dange1) - az akaraitszuverénitás kény uralommá fajult. Az örökhagyó egységeket szétválaszthat, értékeket megsemmisíthet, családi jószágot elidegeníthet, kötelessé1) Lange: Nationalsozializmns und bürgerliches Recht. (Frank: Nationalsoaialistische Handbuoh für Recht und Gesetzgebung. München, 1935. c. gyűjteményében) 950. 1. 25