Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 9. szám - Az eperjesi - miskolci jogászifjúság diákélete. [1. r.]

Másfelől viszont, Rogy ez az elhatározás ilyen formát ölthetetl s nogy a kollégiumi gondolatot a megvalósítás homlokterébe lehetett állítani, az — amint a fentiekből is kitűnik — elsősorban az ifjúságnak köszönhető, amely tömeges jelenlétével szinte kényszerítette az iskolai hatóságokat a meglévő oktatási keretek kiszélesítésére. Nyilvánvaló tehát, hogy az eperjesi főiskolai ifjúság kultúrális szerepe és jelentősége már a Kollégium alapításának első perceiben teljes mértékben érvényesült s habár öntudatlanul is, de elevenen ható erővel szolgálta azt a gondolatot, amelyet a főiskola felállítása az egész magyar kultúréletre jelentett. A kezdeti évek diákélete. A főiskola alapításának idejéről a diákéletre vonatkozólag jóformán semmiféle adattal nem rendelkezünk. Még kevésbbé lehet külön jogászifjúságról beszélnünk, hiszen amint a tantervből kitűnik, a jogot akkor még nem tanították Eperjesen9). Bár a Kollégium híres tanára, Pankratius Mihály, mint a főiskola első jogtanára említtetikVa), e tény azonban nem jelenti sem egy élesen elhatárolt jogi stúdium oktatását10), sem pedig külön ifjúsági jogász-csoport létezését. A kezdeti évek még elmossák, vagy legalább is egyelőre nem hangsúlyozzák ki a tanuló ifjúság közötti éles különbségeket. Az ifjúság még mint egység szerepel, bár kétségtelen, hogy a Kollégiumot felkereső nemes ifjak csaknem kivétel nélkül legfőképpen a jogi ismeretek elsajátítását tartották tanulmányi céljuknak, ami érthető is, hiszen ha az iskolapadokat elhagyták, a reájuk váró politikai szerepkör ellátásánál kizárólag jogi képzettségüknek vehették hasznát a legeredményesebben. És a felvidéki nemesség fiatal tagjai sűrű csoportokban látogatják az áldozatkész evangélikusoknak alig néhány esztendeje felépült új Kollégiumát. Valóságos nemesi iskola virágzik Eperjesen. A fel9) Az első osztályban a betűket tanulják. Ez az ábécések osztálya. Tanítóik a növendékek sorából kerülnek ki. A második a donatista, a harmadik a nyelvtani osztály, amelyeknek tanítói csak magyar anyanyelvű egyének lehelnek. Majd egymásután következik még hét osztály: a szókötéstani, a költészeti, a bölcsészeti, a szónoklattani, a logikus, a gyakorlati bölcsészeti, a fizikus és metafizikus, végül a hittanhallgató osztály. (Leges Illustris Gymnasii Eperiessiensis Inclytorum D. C. Statuum Evangelicorum ta Gen.; D. D. Inspectorum Authoritate Sancitae ac publicae promulgatae. — E törvények egykori másolatát lásd a miskolci jogakadémia páncélszekrényében.) 9/a) Frenyó Lajos: Pomarius Sámuel naplója Eperjes deformációjáról 1673-ból. A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület miskolci jogakadémiájának arcképcsarnoka. I. kötet. 3. szám 7. 1. 10) Pankratius M. előadásainak vezérfonalát „Tractus historico-politico iuridicus iuris publici regni Hungáriáé" címen kiadta 1668-ban Kassán. Ez az első magyar jogtörténeti szempontból is fontos közjogi munkánk. 137