Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 9. szám - Nagyközönség és jog

los köreink csak a legújabb időkben fordítanak erre a kérdésre akkora figyelmet, amelyet az fontosságánál fogva méltán megérdemel. Az általános műveltséget adó mai középiskolának a tanuló vallásos alapon erkölcsös polgárrá való nevelésén és az egyetemi, illetőleg főiskolai tanulmányokra való képessé tételén kívül az 1934:XI. le. 1. §-a szerint feladata az is, hogy a tanulót „a magyar nemzeti művelődés szellemének megfelelő általános műveltséghez juttassa." A törvény általános miniszteri indokolása szerint annak a magyar nemzeti szellemű általános műveltségnek, amelyet a középiskola tanítványainak ad, főeleme a nemzetismeret, itehát a magyar nyeJlv, irodalom és művészet, a történelem, ^keretében az állami és társadalmi élet jelenségeivel," a föld és néprajz, a magyar művelődés történetében alapvető szerepet betöltött latin nyelv és műveltség, végül a nemzet erkölcsi világnézetének alapjául szolgáló vallások tana. Ez a felsorolás a magyar joigi kultúra elemeit nem említi ugyan a magyar nemzeti szellemű általános műveltség elemei között, azok azonban a történelem keretében előadott „állami élet jelenségei" elnevezésű ismeretkörben mégis eljuthatnak a középiskola tanuló ifjúságához. Ez azonban csak ennek az új középiskolai törvénynak a meghozatala után van így, azelőtt erre mód nem volt. Igaz ugyan, hosy a törvény 21. §-ához adott részletes miniszteri indokolás szerint a jelenlegi keretek között legfeljebb a köz- és közigazgatási jogi ismeretek nélkülözhetetlen elemeinek elsajátításáról lehet szó. Ma még kérdés, hogy ez is kellő mértékben történhetik-e. A gyakorlatilag époly jelentős magánjog és büntetőjog megismertetése már egyáltalában nem jöhet tekintetbe. Ennek iköveikezitében a középiskolát elhagyó az az ifjúság, amely nem kifejezetten jogi pályára lép, soha nem kerül abba a helyzetbe, hogy nemzeti kultúránk egyik legszebb termékét, nemzeti jogrendszerünket a maga fontosságához mért terjedelemben megismerhesse. Pedig ezzel az ismeretkörrel való foglalkozás nemcsak hogy az elvont fogalmak használata és az állandó logikai műveletek révén a szellemi munkára való képességet igen nagy mértékben fejleszti és a mennyiségtanhoz (hasonló formális képzést ad, Ihanem gyakorlati ismereteket is nyú jt, amelyek mindenki számára egyformán fontosak lehetnek, mert hisz mindenki, akár alkarja, akár nem, állandóan jogviszonyok tömegéhén éli le a maga életét. E melllett nem szabad megfeledkezni arról .sem, hogy az egyetemre készülő ifjúság valamennyi egyetemi kar és szak tanulmányi anyagára vonatkozólag legalább nagy vonásokban már a középiskolából visz magával bizonyos elemi ismereteket a jogi tanulmányokra készülőket kivéve. — Talán ez is az egyik oka annak, hogy nagyon sokan választják ép a jogi élethivatást olyanok, akik konkrét hajlandóságot egy pályára sem éreznek és a joigi pályára, való lépésük nagy mértékben annak is tulajdonítható, hogy az ottani munka előttük bizonyos mértékig ismeretlen. Hogy az ilyen nem hivatásszeretetből lett jogászok is jelentősen hozzájárulnak a nagyközönség által a jog viiágáról alkotott felfogás kialakulásához, azon nem lehet csodálkozni. Természetesen a jogi ismeretek középiskolai oktatásának jelentékeny nehézségei is vannak. Nem gondolunk itt arra, hogy a talán búlsá132