Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 1. szám - Magyarország vármegyei területi beosztása reformjának szükségszerűsége

Az éghajlattal rokonhatású és éppen olyan nagy horderejű a hatá­rok kérdése. A határok egyenesen kínálással voltak arra, hogy az egyes nemzetek mint individuumok bontakozhattak ikl A nemzet éppen az em­beriség egyede és éppen a népvándorlás mutatja, hogy milyen fontosai, a határok, mert a zűrzavaros állapotok mellett a, kaotikus embertömeg egyedekhez iparkodott jutni. A határok adtak formát ezen konglomerált tömegnek és az ez országban talált határokon belül jönnek létre a nem­zetiségi egyedek. Magyarország a lehető legerősebb fékvésű áilam volt, melyhez e te­kintetben Európában nem volt fogható. Téhát az éghajlaton kívül a ter­mészeti határok kitűnősége tette ezt az országot egységessé és erőssé. Az ország határát legjelentékenyebb részben a Kárpátok óriási bércei alkot­ják, melyek az országot északon, kéieten és délen Orsiováig körülveszik és megmutatják már Magyarország misszióját is. A Kárpátok hegy i án­cola'ta kitűnő katonai, stratégiai védvonalat nyújt, de az igen jól elosztott hágók kereskedelmi szempontból is sokat jelentenek Magyarországnak. Különösen sokat jelentenek a jablunkai, a két szepesi, de főleg a szepesófalvai átjáró a kereskedelem és 'kultúra szempontjából. A legérté­kesebb volt ezek iközül a szepesófalvai átjáró, mivel itt volt a kereske­delmi összeköttetés a legélénkebb ós a legtöbb harmincadvám itt folyt be és az ezen hágón átvezető kereskedelem egyenesen az Északi-tengerig vezetett, úgy, hogy Danzigot akkor általában Magyarország tengeri ki­kötőjének nevezték és tekintették. Ezek az említett hágók ia kereskedelem révén a kultúra közvetítői is. A felvidéki, sőt az erdélyi szász patinás német kultúra, a városok ki­alakulása, bányaművelés, a monumentális építkezés és a városi jog­rendszerek, a szepesi jogkönyv és a selmeci bányajog és városaink egész jogi berendezése e hágók közvetítésével jött létre és származott át hazánkba,. A duklai, vereckei és az erdélyi szorosok, mint a tölgyesi, gyimiesi és borgói, már egész más jelentőséggel bírnak az ország konfigurációja szemszögéből Ezek már nem a kereskedelem és kúitúra közvetítői, ha­nem az ország kapui, melyeken át bejöttek a honfoglaló magyarok és melyeken át az ország ezer esztendős múltjában számos támadásnak volt kitéve A kunok, mongolok, litvánok, lengyelek, oroszok mind e ka­pukon át özönlenek be aiz országba és innét fenyegetik a magyarságot, mint a nyugati keresztyénség mentsvárát, mint a piropugnaculum Chris­tianismi-t. Magyarország ezen természetes határai mellett Erdély területe a Me­szes és Bihar-hegység révén némileg elkülönül az országtól és ennek következménye volt, hogy Erdély tényleg bizonyos mértékig szeparatív életet élt. Katonai, stratégiai szempontból Erdély területe Magyarország­nak mindig legfontosabb részét alkotta és innét van, hogy egyes királyok, mint pl. Miksa, Rudolf mindig csak fiktív uralkodói Magyarországniak, míg Erdélyt el nem foglalják. A Habsburgok kezdettől felismerik Er­dély stratégiai jelentőségét és nem nyugosznak addig, míg 1690-ben meg nem sízerzik maguknak. Utóbb mutatkozik ugyan egy újabb szeparatisz­tikus törekvés és II. Rákóczi Ferenc a legitimitás címén újra 'kérdésbe hozza Erdély birtokát és a maga számárai követeli azt. Minden közeledési 2

Next

/
Thumbnails
Contents