Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 7. szám - Az állam hivatása az egyház tanítása szerint

Holub a kormányzói jogok tömör és világos ismertetése után, áttér a kormányzói jogkör korlátozásainak rövid tárgyalására (ISIT. 1.). A szerző kiemeli, hogy Hunyadi János maga kérte az 1446-iki országgyűlésen kormányzói jogkörének pontos megállapítását, ami kérésének megfelelően megtörtént. Alaki korlátozást látunk már abban, hogy a kormányzó a királyi hatalmat „csak a király nevében gyakorolhatta". Voltak továbbá olyan jogok is, melyek kizárólag a királynak tartattak fenn. A birtokadományozási jog 32 telken felül kizárólagos királyi jog volt, sőt a 32 telken aluli adományok megerősítését is királytól kellett kérni. Fiúsítást ugyan eszközölhetett a kormányzó, azonban ehhez is különös királyi kegy volt szükséges, melyet ő a szent korona joghatósága alapján gyakorolt. A nemesítés és a főkegyúri jog a Tripartitum tanítása szerinf ugyan a megkoronázott király jogkörének attribumaihoz tartozott, de Holub kimutatja és konkrét adatokkal igazolja, hogy Hunyadi János kormányzó gyakorolta a nemesítés jogát a honfiusítással együtt és azonfelül a főkegyúri jogot is és pedig a szent korona jogán. Az 1447:XLII. tc. azonban megszorította Hunyadi János kormányzó ebbeli jogát, kimondván azt, hogy „a kormányzó csak a melléje rendelt tanácsosokkal dönthet egyházi méltóságok adományozásában." A rendek a kormányzói hatalomnak tényleg sorompókat is emeltek, mikor 1446-ban kormányzói tanácsot szerveztek, amely a nádor, országbíró, két főpap, két zászlósúr és hat nemesből állott. A fontos uralkodói jegyeket a kományzó csakis ennek a kormányzói tanácsnak közreműködésével gyakorolhatta. A kormányzói intézmény és a kormányzói tanács pontos jogállását egyelőre még nem ismerjük és figyelembe veendő e kérdés tisztázásánál még az is, hogy az országos tanács működése sem szűnt meg. Hunyadi János kormányzósága 1453-ban szűnt meg. V. László trónralépésekor kinevezte őt besztercei örökös gróffá és Magyarország főkapitányává s jóllehet a király ezentúl is a kormányzói név felcserélése ellenére az ország kormányzójának tekintette, Hunyadi 1453 után már csak „Magyarország volt kormányzó já"-nak nevezte magát. Holub kis tanulmányában csak Hunyadi János kormányzóságával foglalkozott, Szilágyi Mihály kormányzóságát csak épen érintette, ellenben Kossuth Lajos kormányzói jogkörének ismertetését teljesen mellőzte. Érdekes tanulmánya, amely a kormányzói méltóságot a magyar alkotmányban tömören megvilágította, még a szokottnál is nagyobb érdeklődést kelthetne, ha Kossuth Lajos kormányzóságára is kiterjedt volna. A tudós szerző érdemes és értékes munkát végzett, mikor a kormányzói méltóság alkotmány történeti jelentőségét teljes tárgyilagossággal és sok tárgyszeretettel bemutatta. Bruckner Győző dr. 108