Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A büntetőjog és a büntető eljárásjog alakulása a volt cseh megszállt területen 1918-tól 1938-ig

meg nem haladó államfogház helyett: fogház, 5 évet meghaladó, de 10 évet meg nem haladó államfogház helyett: börtön és 10 evet meghaladó államfogház helyett fegyház szabható ki. A Felvidéken tehát pl. párbaj vétségéért rendszerint nem allaimfogház járt, hanem fogház. Ezen törvény a cseh-szlovák köztársaság kettős jogrendszere folytán vált szükségessé. A régi osztrák büntetőjog nem ismeri a fegyházat és az elzárást, hanem fogházat, szigorított fogházat, börtönt és súlyos börtönt. Tekintve, hogy az 1918 után meghozott cseh-szlovák büntetőtörvények, melyek a kettős jogrendszert akarták egyesíteni^ nem voltak tekintettel a Felvidéken, illetve Szlovákia és Kárpátalja területén érvényben lévő büntetésnemekre, hanem pl. kihágást is osztrák mintára fogházzal sújtották, — a 284/1920. sz. t. megszabta azon elveket, melyek szerint az osztrák büntetésnemek magyar biintetésnemekre változtathatók át. Ezek szerint, ha egy 1918 utáni törvény 2 hónapnál rövidebb fogházbüntetést határoz meg, e helyett elzárás értendő. Ha 2 hónapot meghaladó fogházbüntetésről van szó, akkor a BTK. szerinti fogházbüntetés értendő, azzal a különbséggel, hogy az elítélt saját költségére élelmezheti magát. Ha az 1918 utáni törvények szigorított fogházat szabnak ki, e helyett a BTK. szerint fogházbüntetés értendő, azzal a különbséggel, hogy ezen fogházbüntetés pénzbüntetésre nem változtatható át (a BTK. 92. §. esetében pl.). Börtönbüntetés, ha 2 évnél nem hosszabb, egyértelmű a BTK. szerinti börtönnel, két évnél hosszabb börtön helyett ellenben fegyház értendő. A súlyos börtön "ép úgy változtatható át, mint a börtön. Az idézett törvény ugyanis megszabja, hogyan kell az osztrák büntetőjogban ismeretlen elzárást és fegyházat az osztrák jog területén végrehajtani, ezen szabályok mindet ellenben nem érdekelnek. A fenti rendelkezések szemmelláthatóan megbontották a BTK. és a KBTK. egységesen keresztülvitt büntetési elveit. Dacára a 284/1920. sz. törvénynek, a büntetések átváltoztatása nehézkes és a magyar büntető jog szellemének nem megfelelő volt. A feltételes elítélésről és szabadságrabocsátásról szóló 562/1919. sz. t. és 598/1919. sz. kormányrendelet: Az 562/1919. sz. t. a magyar törvényektől eltérően sokkal tágabb lehetőségeket nyújt a feltételes elítélésnek:. Az 1. §. szerint a bíróság bármely pénzbüntetést és egy évet meg nem haladó szabadságvesztésbüntetést feltételesen felfüggesztA 284/1920. sz. törvény: 54