Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 7-9. szám - Két kriminálpolitikai dolgozat

csoportosítjuk. Csoportosíthatjuk a bűncselekményeket súlyuk szerint, — de csoportosíthatjuk őket aszerint is, amint menthető vagy nem menthető indokból követték el, amely utóbbi csoportosítás lényegileg az államfogházbüntetés elfogadásának kérdésére fog vezetni; bár elképzelhető az olyan megoldás is, hogy a különben fegyházzal büntetendő súlyos deliktum, amennyiben in konkreto menthető motívumból köveltetett el, kivételesen éppen tekintettel az elkövetésnél érvényesült indokra, kivételesen, mondjuk, fogházbüntetéssel fog büntettetni; amint ezt az új svájci btk.-nek 61. és 62. §-a teszi lehetővé. A bűncselekménynek súly szerint való csoportosítását illetőleg ma általában elfogadott az, amely megkülönböztet bűntettet, vétséget és kihágást. A rendészeti büntetőjog problémái bennünket e helyütt nem érdekelvén, a bűncselekménynek súly szerint való csoportosítása szempontjából tehát csak a bűntetteket és vétségeket állítjuk szembe. Továbi probléma, hogy vájjon az egy csoportba tartozó bűncselekmények megbüntetésére elegendő-e egyféle szabadságvesztésbüntetési nem. Tekintettel arra, hogy a büntetőjog mai állása, mellett, a bűntetteseknek megfelelő csoportosítása alapján, a büntetések mellett vagy esetleg helyett biztonsági rendszabályok is alkalmazhatók, főként a visszaesők kriminalitásából kifolyólag, és tekintettel arra, hogy az enyhébb súlyú bűncselekmények megbüntetésére a szabadságvesztésbüntetések mellett még a pénzbüntetés is rendelkezésre áll, részünkről a büntettek és vétségek megbüntetésére egy-egy büntetési nemet elegendőnek tartunk. A szabadságvesztésbüntetések számának megállapításánál azonban még egy másik szemponttal is számolnunk kell. Tudatában kell lennünk annak, hogy túlságosan sok szabadságvesztésbüntetési nemnek a megkülönböztetése azzal a hátránnyal jár, hogy a büntetési nemeknek egyes alakjai nem ikülönböznek egymástól lényegesen. A megkülönböztetettt szabadságvesztésbüntetési nemek száma tekintetében a különféle országokban a legváltozatosabb képet látjuk. A legtöbb szabadságvesz'tési büntetési nemet a spanyol és Délamerikának egyik-másik állama mutatja fel, amelynek joga a spanyol jog hatása alatt áll28). Túlságosan sok szabadságvesztésbüntetési nemnek a megkülönböztetése, mint már jeleztük, azzal a következménnyel jár, hogy az egyes büntetési nemek nem különböznek egymástól lényegesen. Mentül kisebb a szabadságvesztésbüntetési nemeknek a száma, annál eredményesebben lehet őket egymástól megkülönböztetni. Azon körülmények, amelyeknek segítségével a szabadságvesztésbüntetéseket megkülönböztetjük, gyakoroljanak az elítéltek sorsára és életmódjára szemmellátható és érezhető hatást29). Helytelen a büntetési ne28) Ezekre a jogösszehasonlító adatokra lásd: Vergleichende Darstellung des deutschen und auslandischen Strafrechts, Allgemeiner Teil, IV. kötet, Berlin, 1908. 233. s köv. old. 29) Lásd e tárgyban: Szerző, A szabadságvesztésbüntetések differenciálása, Bűnügyi Szemle, IV(1916.). kötet, 347., illetve 413. s köv. old. 382