Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 7-9. szám - Két kriminálpolitikai dolgozat

hogy bár a visszaesők kriminalitásának számottevő emelkedésével más országokban is találkozunk, mégis a legnagyobb az emelkedés hazánkban. Kriminálpolitikai okok és gyakorlati tapasztalatok és követelmények tehát egyaránt megkívánják és sürgetik, hogy börtönügyünk alakításával többet foglalkozzunk, amire a börtönügyre vonatkozó joganyagnak külön büntetéstani kódexben való szabályozása és összefoglalása kedvező alkalmat szolgáltatna. De felsorakoztathatnék külön büntetéstani kódex megalkotása mellett még egyéb okok és érvek is. 2. A börtönügyre vonatkozó jogszabályok kodifikálására19) régebben kísérletek történtek Angliában 1857., majd 1898. és 190S. években, Belgiumban 1870-ben, Norvégiában 1900-ban és Svédországban 1902 és 1906. években. Teljes börtönügyi kódexet találunk Németalföldön20), amelyet 1886-ban alkottak meg. A kisebb jogterületek közül Svájcban Zürich kanton hozott 1871. évben törvényt a szabadságvesztésbüntetések végrehajtását illetőleg. Újabban különösen jelentős a német börtönügyi tisztviselők egyesülete által készített és 1913-ban közreadott tervezet, amely a szabadságvesztésbüntetések végrehajtását óhajtotta szabályozni és amelyhez indokolás is készült21). Nagyrészt ennek a hatása alatt jött létre a Németbirodalom országainak kormányai által 1923 június 7. napján elfogadott megállapodás, amely a szabadságvesztésbüntetések végrehajtásának egységesebbé tételét célozta a német jogterületen. Mint ilyen törekvés volna itt felemlíthető a német Amtlicher Entwurf eines Strafvollzugsgesetzes von 1927, — valamint a Nemzetközi börtönügyi bizottság által kidolgozott és 1929-ben közreadott Ensemble de régles pour le traitement des prisoniers. Legújabban Romániában 1930-ban, Észtországban 1931-ben, Lettországban és Portugáliában pedig 1936-ban alkottak ilyen tárgyú törvényeket. Ezeket a most felemlített és nagyrészt a mult század utolsó évtizedeiben, részben a jelen században létrejött törvényelőkészítő és törvényhozási munkálatokat nemcsak az illető jogterületeken, hanem általában a nemzetközi börtönügyi szakvilágban is nagy vívmányoknak tartották, különösen kiemelve mindig azt, hogy a börtönügyek ilyen külön törvényi szabályozása mennyivel jobban biztosítja a szabadságvesztésbüntetések eredményes végrehajtását. 19) A régebbi joganyag irodalmára lásd: Szerző, Börtönügyünk reformkérkései, különösen törvényhozási szabályozása, Sárospatak, 1922. 16. és 17. old. —• Az újabb joganyagra lásd: Schönke cikkét, Zeitschrift für die gesamte Strafrechtswissenschaft, 56. köt., 787. s. köv. old. 20) Lásd ezt: Van Gils,e, Wetboek van Strafrecht, Groningen, 1906. 137. s köv. old. 21) Vorschláge zu einem Reichsgesetze über den Vollzug der Freiheitsstrafen und sichernden Massnahmen, I. Teil: Gesetzvorschláge, II. Teil: Einleitung und Begründung, Heidelberg, 1913. Ezt a tervezetet a német börtönügyi tisztviselők egyesülete az 1914 május 25—29. napjain Hamburgban tartott vándorgyűlésén részletesen megtárgyalta; lásd Blátter für Gefángniskunde, 1914. évf. 317. s köv. old. 376