Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 7-9. szám - Két kriminálpolitikai dolgozat

nyozna a korcsmalátogatáshoz szükséges pénz. Számottevő eredményt e tekintetben ilyen módon azonban csak akkor tudnánk elérni, hogy az ide vágó rendelkezéseket olyan intézkedések is kiegészítenék, amelyek a korcsmai hitelezést a gyakorlatban valóban teljesen megszüntetnék. Külföldön történtek már kisérletek ilyen irányban. Hazánkban a munkabér fizetése napjának eltolását már ismételten tervbe vették, tényleg azonban a legtöbb helyütt és a legtöbb üzemben ma is a szombati napon fizetik ki az esedékes munkabéreket. Az alkoholfogyasztással kapcsolatosan elkövetett erőszakoskodást involváló bűncselekményeknek a számát talán leginkább ezen az úton tudnók kedvezően befolyásolni, mert hiszen épen a munkabérjövedelemből élő munkásosztály az, amely leginkább válik ilyen szenvedélyeknek és az ezekkel kapcsolatos kriminalitásnak áldozatává. Közvetve, az alkoholfogyasztás mérséklése folytán megtakarított összegek révén a munkásosztályok életszintjének a meg javulásával is lehetne számítani; az előbb korcsmázásra, ezentúl észszerűbb célokra fordított összegek ezen néposztály életviszonyait megjavítanák és ez által közvetve is csökkenne kriminalitásuk. Egy másik, talán eléggé problematikus értékű eszközt az alkoholfogyasztás és a vele összefüggő kriminalitás elleni harcban a munkásosztályok lakásviszonyainak a javítása képezhetné, például olyképpen is, hogy a munkások nagyobb mértékben kertes lakásokban találjanak elhelyezést, ami által őket szintén a korcsmázástól lehetne esetleg viszszatartani; hasonló célt szolgálnak az olasz dopolavoro és hasonló német törekvések is, amelyek ingyenes vagy felette olcsó hangversenyek és színházi előadások nyújtása, népkaszinók és könyvtárak megszervezése által akarják a munkásosztályt a korcsmázástól elvonni.8) 7. Ha folyik is vita a műveltségnek, főként az analfabetizmusnak a kriminalitásra való hatásáról, elvitázhatatlan tény, amely nálunk is minden kétséget kizárólag bizonyítást nyert, hogy a magasabb iskolai képzettségűek kriminalitása jóval alul marad a lakosság általános kriminalitásának. Gyakorlatilag tehát a magasabb iskolai műveltség terjesztése által kedvező hatást lehetne gyakorolni a kriminalitás szintjére, viszont azonban kétségtelen, hogy a szellemi proletariátus növelése — messzebbi perspektívákat nézve — esetleg kriminális veszélyekkel is lehet egybekötve. Ezek a lehetőségek azonban teljesen háttérbe szorulnak, ha a magasabb iskolai képzettség kizárólag csak gyakorlati célt szolgálna, tehát magasabb szakképzettség biztosítására szorítkozna. A mi szempontunkból tehát nagyon helyeslendők azok a törekvések, amelyek bizonyos foglalkozási ágak körében szükséges ismeretek (mezőgazdasági, ipari és egyéb szakiskolák) felállítását szorgalmazzák és amelyek közvetve, a magasabb iskolázottsággal együttjáró nagyobb fegyelmezettség stb. révén, az illetők kriminalis megnyilatkozásaira is mérséklőleg hatnak. 8) Ezen intézmények ebbeli jelentőségére utalt már Somló Bódog, Jogbölcseleti előadásai, 2. füzet, Kolozsvár, 1906. 100—101. old. 365