Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 7-9. szám - Vécsey Tamás. /1839-1939/

magyar romanista, a melegszívű jogtanító mester, a rajongó magyar ci­vilista, a fenkölt gondolkodású közéleti férfiú. A tanítvány hálájának s a nagy hivatali előd iránti mélységes tisz­teletnek érzésével indítom útjára ezeket a megemlékező sorokat, Vécsey Tamás születésének centennariuma alkalmából. Évtizedek távlatában világosan bontakozik ki szemeink előtt Vé­csey Tamás emberi nagysága. Nagy volt, mint jogtudós, nagy mint prae­ceptor iuris és nagy volt mint hazáját és egyházát önzetlenül szolgáló hű gár. Az elporladt koporsót fedő sírhant mellé állított korhadó, régi fej­fára az emlékezés gyertyafénye mellett jegyezzük fel azt a klasszikus mondását, ami egy nagy római (Gnaeus Július Agricola, Tacitus apósá­nak) sírbatételekor hangzott el: „Nagy hazafi volt, fején az észnek és bölcsességnek koszorújával. Jel­leme színarany volt gyémántokkal körülvéve. Polgárok emlékezzetek, mert második ilyent soká nem fogtok látni." Sztehlo Zoltán dr. 357

Next

/
Thumbnails
Contents