Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 6. szám - A magyar polgári törvénykezési jognak, főként az oktatási módszereiről

A magyar polgári törvénykezési jognak, főként az oktatási módszereiről* A magyar polgári törvénykezési jog oktatásszerű előadásának eredményességét nagyban befolyásolja hazai jogi fakultásainkon fennálló az a rend, amely szerint ennek a stúdiumnak hallgatása csupán egy fél éven ált heti öt óra mellett kötelező. Ez a gyakorlatban ugyan rendszerint két félévre bővül ki oly módon, hogy a hallgatóság nagy része e tárgyat a második félévre is felveszi. Kétségtelen azonban, hogy a magánjogrendet megvalósító eljárásokat magában foglaló polgári törvénykezés, illetve az azokra vonatkozó jogszabályok összessége, amely utóbbi a polgári törvénykezés rendjét meghatározza és magát az egész polgári törvénykezési jogot adja, olyan nagy matériát alkot, amit a fent jelzett idő és óraszám alatt eredményesen és oktatásszerüen előadni, már a rendelkezésre álló idő elégtelensége miatt is, nagy nehézségekbe ütközik. A jogi oktatás új szabályozására vár tehát annak a kérdésnek is a megoldása, hogy a polgári törvénykezési jog oktatása, tárgyának fontossága szerint érvényesüljön, amit ennek a magánjog világától alakilag is függetlenített tudománynak a gyakorlati életben mindinkább növekvő fontossága kétségtelenül parancsolólag előír. Legalább is két oktatási egységre kellene felosztani ezt a tárgyat, éppúgy, mint a magánjogot is több ilyen okta tási egységre szándékoznak a különböző tervezetek tagolni. Legalkalmasabb kettéosztásnak kínálkozna, ha a polgári peres eljárást éspedig az általános eljárást az eljárás különös nemeivel együtt két fél éven keresztül a hallgatóságra kötelező heti 5 órán át lehetne előadni; míg a nem peres (perenkívüli) eljárásokat éspedig elsősorban a végrehajtási eljárást, továbbá az örökösödési (hagyatéki) eljárást, a csődeljárást, a csődön kívüli kényszeregyességi eljárást és a peren kívüli eljárások köréből a többi eljárást egy féléven át a hallgatóságra kötelező heti 5 órán át kellene előadni. így megszűnhetne jogi fakultásainkon az a visszásnak tetsző állapot, hogy pl. végrehajtási jogot, vagy csődjogot idő hijján egyáltalában, vagy pedig éveken át nem adnak elő, legfeljebb csak nem kötelező speciálkollégiumok alakjában. (Majdnem olyan visszás helyzet ez, mint a bányajog előadásának a kérdése, amelyet ma már csak jogakadémiáink adnak, régi tantervük alapján, kötelezően elő.) Bővebb megokolásra nem szorulhat a peren kívüli eljárások okta314