Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A magyar alkotmányjog fejlődése 1918 óta

A magyar alkotmányjog fejlődése 1918 ótaIrta: Zsedényi Béla dr. miskolci jogakadémiai ny. r. tanár, egyetemi m. tanár. Az előtt, aki a világháború végétől, az alkotmányos rend 1918-bar» bekövetkezett összeomlásától, a magyarság nagy katasztrófájától a feltámadás első állomásáig, a magyarlakta Felvidék hazatéréséig lefolyt húsz esztendő történelmi tükrében veszi vizsgálat alá a magyar alkotmányjog fejlődését, — figyelemmel az európai államok nagyrészében ezalatt az idő alatt bekövetkezett nagy alkotmányjogi átalakulásokra is, — nyilván az a kérdés merül fel elsősorban: megváltozott-e ezekben a viharos, az alkotmányjog terén szinte európaszerte fordulatokban gazdag időkben a magyar alkotmány jellege, arculata is? A felelet a húszéves alkotmányfejlődés tükrében könnyen megállapítható és határozott. Nem változott meg, mert államformánk ma is alkotmányos, parlamentáris monarchia, amely az ezeréves történeti tradiciókon épült tovább és a magyar nemzeti géniusz éltető sugarainak melegénél fejlődött. De a kérdés azért mégsem felesleges. Azok a politikai áramlások, amelyek az alkotmányos élet régi rendjét európaszerte oly sok államban megingatták vagy elsöpörték, az új kor új eszméinek, győzelemretörő új világnézeteknek szülöttei s behatásaik elől, miként az egyes emberi lélek, a nemzeti lélek sem tud teljesen elzárkózni. A nagy és perdöntő kérdés az marad csupán: megadja-e magát kegyelemre vagy pedig oly erősen ég és lángol benne a nemzeti géniusz, hogy tüzében új eszmék, az új világnézetek is megolvadnak? Hogyha e nagy harcot a nemzeti lélek győzelmesen harcolja meg, az állami és társadalmi rendet fenntartó történelmi erők nem omlanak össze, hanem megizmosodnak és megsokasodnak, az alkotmány arculata pedig nem változik meg, nem homályosul el, hanem felfrissül, megelevenedik. A magyar nemzeti lélek ezt a nagy harcot mindeddig győzelmesen harcolta meg. A magyar alkotmány ősi bástyái a fenyegető viharok szelében nem omlottak össze. Állnak ma is rendületlenül, sőt itt-ott megerősített fundamentumot, új tartópilléreket is nyertek. Az alkotmányos magyar állami élet és a nemzeti jogrendszer folyamatosságában 1918-ban és 1919-ben állott be az a szakadás, amely az alkotmányos állami rendet felborítva, az ősi magyar alkotmányt a teljes 5