Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A volt cseh megszállt területek munkajoga /1918-1938/

az állam (állami vállalatok) alkalmazottainak jogviszonyaiból folyó pereket. Érintetlenek maradtak továbbá az új ipartörvény 208. §-a 2-ik bekezdésének és az 1920. évi 82. sz., a 'házmesterekről szóló törvény intézkedései, mely utóbbi jogviszonyból folyó perek a rendes bíróságok hatáskörébe tartoznak. A munkabíróságok hatáskörét csak olyan kollektív munkaszerződés vagy hasonló megállapodás zárhatta ki és ruházhatta a munkapereikben való ítélkezést döintőbíróra, amelyet a munkaadók szervezete az alkalmazottak szervezetével kötött- Azo'k a munkaadók vagy alkalmazottak, akik ilyen szervezeteknek tagjai nem voltak, hozzájárulásukat írásbeli nyilatkozattal nyilváníthatták. Munkaperekben való ítélkezésre a felperes választása szerint az a munkaügyi bíróság volt illetékes, melynek területén az alperesnek általános illetékessége vagy üzemtelepe volt és ha olyanokról volt szó, akik az üzemtelepen kívül voltak foglalkoztatva, az a munkaügyi bíróság, melynek területén az alperesnek általános illetékessége volt, vagy amelyek területén a munkát teljesíteni, illetőleg a bért vagy egyéb szolgálati járandóságokat fizetni kellett. Az önálló munkaügyi bíróság egy elnökből, a szükséghez mérten egy vagy .több helyettes elnökből és ülnökeikből állt. Az elnököt és helyettesiéit az igazságügyminiszter nevezte ki a hivatalos bírák közül. Irodai személyzetet és szolgákat annak a kerületi bíróságnak elnöke osztott be a munkaügyi bírósághoz, melynek területén a munkaügyi bíróság szervezve volt. Az ülnökök számát az igazságügyminiszter állapította meg és kinevezésüket a felsőbíróság elnökétől kapták felerészben a munkaadók és felerészben az alkalmazottak közül. Kinevezést csak olyan személy kaphatott, akit az alkalmazottak, illetőleg munkaadók központi szakszervezetei hoztak javaslatba az illető szakmai szervezet taglétszámának arányában, feltéve hogy legalább 30 éves volt s a községi választói jogból kizárva nem volt. Az ülnökök működési időszaka 3 évig tartott. A munkaügyi bíróság tanácsban tárgyalt és hozta meg határozatát. A tanács elnökből vagy helyettesből ós két ülnökből volt alakítva (egyik a munkaadók csoportjához tartozott, a másik pedig az alkalmazottak csoportjához, ha kizárólag alkalmazottak között folyt a per, mindkét ülnök az alkalmazottak csoportjához tartozott). A munkaügyi bíróság előtti eljárásra, ha a fenti törvény e tekintetben eltérő rendelkezéseket nem tartalmazott, a járásbíróságok előtti peres eljárásra vonatkozó szabályok voltak érvényben. Ha a perérték 300 csehkoronánál nem volt nagyobb, a tárgyalási jegyzőkönyv egyszerűsítve volt s az ítélet ellen csak akkor volt helye fellebbezésnek, ha azt a bíróság az ítéletben megengedettnek nyilvánította a határozat elvi jelentősége miatt, vagy ha az eljárás a törvényben taxatíve felsorolt okokból semmis volt. Azokban a perekben, amelyekben a perérték 1000 cskoronánál nem volt nagyobb, ügyvédi képviseletnek nem volt helye. Ügyvédi 158