Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A volt cseh megszállt területek munkajoga /1918-1938/

akkor a vállalat terjedelméhez és viszonyaihoz mért munkát kell teljesíteni s ugyanilyen elvek szerint nyújtandó' a fizetés. Ha kifejezett feltételként állapították meg, hogy az alkalmazott meghatározott napon vagy pontosan megjelölt napig lép szolgálatba, akkor a munkaadó elállhat a szerződéstől, ha az alkalmazott bármilyen okból nem lép szolgálatba. Ha ez a nap vasár- vagy ünnepnapra esik, akkor a következő köizmapon kezdhető meg a szolgálat. Egyéb esetekben a munkaadó a szerződéstől elállhat, ha az alkalmazottat nem gátolta ugyan a szolgálatba lépésben általa nem okozott, elháríthatatlan akadály, mégsem lépett szolgálatba a kikötött napon, vagy az ilyen akadály miatt több mint tizennégy napot késett. Ha a munkaadó utólag olyan körülményről szerez tudomást, amely feljogosítja őt a munkaviszony felmondás nélküli felbontására, a munkába lépés előtt is bármikor elállhat a szerződéstől. Viszont az alkalmazott is jogosított ezt megtenni, ha olyan körülményről szerez tudomást, amely hasonló jogot biztosít számára, vagy ha a munkaadó hibájából szenved halasztást a munkábalépés tizennégy napnál tovább. A szerződéstől való elállás a másik féllel az ok megjelölésével legkésőbb öt nap alatt közlendő. Ha az alkalmazott már szolgálatba lépett, ilyen okból a szerződéstől elállni nem lőhet. Részletesen szabályozza a törvény az alkalmazottak igényeit arra az esetre, ha a munkaadó alapos ok nélkül a szerződéstől elállt vagy az alkalmazottnak a visszalépésre okot szolgáltatott. A kárigények hat hónapon belül bíróság előtt érvényesítendők, különben megszűnnek, amennyiben kifejezetten el nem ismerték azokat. A hat hónapi határidő azzal a nappal kezdődik, amelyen a szolgálatot meg kellett kezdeni. A fizetésre (készpénzbeli járandóság, provízió, nyereségrészesedés, különjutalom, vagy egyéb természetbeni vagy pénzbeli járandóságra) való igény az esedékességtől számított bárom év alatt elévül, amennyiben az elévülés más törvények szerint már korábban be ném áll. A pénzbeli fixfizetés legkésőbb minden naptári hónap, végén fizetendő. Hosszabb időszak ki nem köthető. A jutalékok egyéb megállapodás hiányában negyedévenként esedékesek, de az alkalmazottaknak havonkint megfelelő előleg nyújtandó Haszonrészesedés esetén az elszámolás az üzleti év végén a bérszámadások alapján ejtendő meg. Betegség vagy baleset folytán való munkaképtelenség esetén az alkalmazottnak hat heti fizetésre van igénye, amennyiben a betegséget vagy balesetet szándékosan vagy durva gondatlanságból' nem okozta. Tíz évi szolgálat után ez az idő tizennégy nappal meghosszabbodik és minden következő öt év után további egy héttel. Ugyancsak hat heti fizetésre van igénye a nőalkalimazioittnak szülés esetén, amennyiben az illető vállalatnál megszakítás nélkül legalább két év óta van e töirvény szerint alkalmazva. Az alkalmazott a munkaadó 154