Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A volt cseh megszállt területek munkajoga /1918-1938/

munkateljesítmény és a munkabér órák, napok, darabszám vagy egyes teljesítmények szerint van megállapítva, egyik napról a másikra felmondható. Ha ilyen szolgálat az alkalmazott kereseti tevékenységét túlnyomóan igénybeveszi és már három hónapig tartott vagy a munkabér hetek szerint van megállapítva, az első köznapon a naptári hét végére mondható f el. Magasabbrendü szolgálatoknál, feltéve, hogy a szolgálat az alkalmazott kereseti tevékenységét túlnyomórészt igénybeveszi és már három hónapig tartott — a munkabér megállapítási módjára való tekintet nélkül — a f elmondási idő négy hét. Általában négy hét a felmondási idő akkor is, ha a munkabér évek szerint van megállapítva. Minden más esetben, a szolgálati szerződés kéthetes felmondással szüntethető meg. A felmondási időnek mindkét fél számára egyenlőnek kell fennie. Különböző idők kikötése esetén a hosszabb felmondási idő érvényes. Tekintet nélkül a szolgálati szerződés tartamára, felbontható a szolgálati szerződés akkor is, ha a munkaadó csődbe került, éspedig az alkalmazott felbonthatja a szerződést a csődnyitástól számított egy hónapon belül felmondás nélkül, a csődtömeggondnok pedig a törvényes vagy rövidebb szerződéses felmondási idő betartásával. Ha a szerződést a csődtömeggondnok bontotta fel a kikötött szolgálati időtartam előtt vagy a szerződésnél rövidebb felmondási időre, az alkalmazott mint csődHűtelező érvényesítheti kárigényét. Azok az előírásick azonban, amelyeket külön törvények tartalmaznak, a osődnyitásnak a szolgálati viszonyra való hatása tekintetében, továbbra is érvényben maradnak. Bármelyik fél azonnal megszüntetheti a szerződést, ha erre alapos oka van. Mit kell ilyennek tekinteni, azt a törvény nem írja elő, ezt tehát esetenkint az összes fennforgó körülmények figyelembevételével beható mérlegeléssel kell eldönteni. Ha az alkalmazott alapos ok nélkül idő előtt kilép a szolgálatból, a munkaadó követelheti a szolgálatba való visszatérését (erre azonban a gyakorlat szerint nem kényszerítheti) és a kár megfizetését vagy a szerződés be nem tartása miatti kártérítést igényelhet. Ha az alkalmazottat idő előtt az ő vétkessége folytán bocsátják el, kártérítéssel tartozik a munkaadónak a szerződés nem teljesítése miatt. Ha az alkalmazottat idő előtt alapos ok nélkül elbocsátották vagy az alkalmazott időelőtti kilépését a munkaadó vétsége okozta, az alkalmazott — esetleges további kárigényének' sérelme nélkül — igényt ^tarthat arra. a munkabérre, amely a még hátralevő szerződéses időre vagy a törvényes felmondási időre jár, köteles azonban tűrni mindannak a beszámítását, amit azzal takarított meg, hogy szolgálatot nem teljesített, illetőleg más alkalmaztatással szerzett vagy szerezni szándékosan elmulasztott. Amennyiben ez az idő há150