Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A kereskedelmi jog, az iparjog, a tisztességtelen versenyjog és az ipari tulajdonra vonatkozó jogok alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig

E törvénycikk végrehajtásáról a 74.660/1920. K. M. sz. r. intézkedik, míg a 74825/1920. K. M. sz. r. szól a szabadalmi bíróság és felsőbíróság szervezeti és ügyviteli szabályzatainak módosításáról és kiegészítéséről. Az 1921. évi I. törvénycikk a világihájborútól érintett ipari tulajdonjogok fenntartására és visszaállítására vonatkozó megállapodás becikkelyezéséről szól. Az 1921. évi XXXIII. t. c-be iktatott trianoni békeszerződés 220., 241—248. cikkei, továbbá a 257-ik cikkely szólanak az ipari tulajdonjogokról. ^ Az 1927. évi XX. t. c. megszüntette a m. kir. szabadalmi felsőbíróságot és ezzel kapcsolatban úgy .intézkedett, hogy a megszüntetett felsőbíróság hatásköre a m. kir. Kúriára száll át, ahol a szabadalmi ügyeket egy ötös tanács intézi, amely áll az elnökből, két bíróból és 2 ülnökből. Az ülnököket az államfő az igazságügyminiszter előterjesztésére a Műegyetem tanárai közül 5 évi időtartamra nevezi ki. A szabadalmi Bíróság felett a felügyeletet közvetlenül a kereskedelemügyi miniszter gyakorolja. Ugyanez a törvény szabályozza, hogy a szabadalmi bíróság elnökévé ki nevezhető ki. A törvény életbeléptetési rendelete a 18.691/1928. I. M. sz. r. Az 1920. évi XXXV. t. c. 74.660/1920. K. M. sz. r. végrehajtási rendeletét értelmezi és kiegészíti a 117.870/1928. K. M. sz. r. Az 1929. évi XVIII. t. c. becikkelyezi az ipari tulajdon védelmére Hágában 1925. évi november hó 6-án aláírt nemzetközi egyezményt. A szabadalommal kapcsolatos illetékeket az 5100/1931. M. E. sz. r. 56-ik §. 3-ik bekezdése állapítja meg. A 163.717/1931. K. M. sz. r. szól a szabadalmakat értékesítő ipar gyakorlásáról. Az 1932. évi XVII. t. c. rendezte az ú. n. kényszerengedélyek kérdését, amely lehetővé teszi azt, hogy a hazai ipar olyan szabadalom kihasználásával foglalkozhassék, amelynek külföldi tulajdonosa a belföldi szükségletet nem a belföldi ipar foglalkoztatásával elégíti ki. Ugyanezen törvény a szabadalmak oltalmi idejét 15 évről 20 évre emelte fel. Ugyanez a törvény hatályon kívül helyezte az 1908. évi LII. t. c. 3-ik §-ának utolsó bekezdését, amely rendelkezés szerint belföldi bejelentő külföldi bejelentése, illetve letétele alapján belföldön elsőbbséget igénybe nem vehet. Minthogy ez a belföldi bejelentőre a külföldinél hátrányosabb helyzetet teremtett, mert a külföldi 'bejelentő bármilyen uniós elsőbbséget bejelenthetett, ezért ezt a rendelkezést a törvény hatályon kívül helyezte. Ugyancsak hatályon kívül helyezte az 1895:XLI. t. c, 4-ik §-ának 3-ik bekezdésében foglalt rendkívüli elévülési határidőt. A törvény végrehajtásáról a 4300/1932. M. E. sz. r. intézkedik. Az 1933. évi XX. t. c. a m. kir. szabadalmi bíróság bíráinak és hivatalnokainak felelősségéről szól, amely a m. kir. szabadalmi bíróság bíráinak és hivatalnokainak fegyelmi jogát az eddigi rendeleti szabályozás helyett törvénnyel szabályozta. 127