Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A kereskedelmi jog, az iparjog, a tisztességtelen versenyjog és az ipari tulajdonra vonatkozó jogok alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig

Foglalkozást közvetítő irodára, továbbá hitelhirszolgálatra és hiteltudósításra zsidó iparengedélyt nem kaphat. ^Foglalkozást közvetítő irodára a jelen törvény hatálybalépése előtt zsidónak^ adott iparengedély az 1940. évi december hó 31. napján megszűnik." Ugyanezen törvény 17-ik §-a igen messzemenően korlátozza ipari (kereskedelmi), bányászati, kohászati, bank- és pénzváltó üzleti vállalatban, biztosítási magánvállalatban, közlekedési vállalatban és mezőgazdasági üzemben, továbbá bármiféle más kereső foglalkozásban a zsidóknak tisztviselői, kereskedősegédi vagy más értelmiségi munkakörben való alkalmaztatását. III. A tisztességtelen versenyről szóló törvény. A tisztességtelen versenyről szóló törvény megalkotását a szakkörökben már a világháború előtt nagy vita előzte meg. Több törvénytervezet is készült. Ezekkel kapcsolatban felmerült újabb és újabb eszmék azonban a törvény tető alá hozatalát kitolták. Az 1913. évi VIII. t. c.-be iktatott washingtoni egyezménnyel kötelezettséget is vállaltunk arra, hogy a tisztességtelen versenyről szóló törvényt megalkossuk, amely kötelezettségnek, azonban a közbejött világháború miatt nem tehettünk eleget. A világiháború után különösen két oka volt annak, hogy a tisztességtelen versenyről szóló törvényt megalkossuk. Az egyik az, hogy a világháború alatt ós az ezt követő inflációs időkben nagyon megromlott az üzleti erkölcs, a másik pedig a trianoni békeszerződés 210-ik cikkelye, amely kötelezett bennünket arra, hogy a tisztességtelen verseny megakadályozása érdekében a szükséges törvényhozási és közigazgatási intézkedéseket tegyük meg. így jött létre az 1923. évi V. t. c, amely a tisztességtelen versennyel szemben úgy magán-, mint büntetőjogi oltalmat nyújt. ^ Az 1923:V. t. c-t a 67.500/1924. K. M. sz. r. 1924. évi május hó 15-ik napján léptette életbe. A tisztességtelen versennyel kapcsolatos polgári nem peres eljárásról (ideiglenes intézkedések) a 23.800— 1924. I. M. sz. r., a kamarai választott bíróságok szervezetéről és eljárásáról pedig, a 23.900/1924.^ I. M. sz. r. rendelkeztek. A magyar tisztességtelen versenyről szóló törvénynek érdekes vonása az, hogy az üzleti világnak a kamarák kebelében alakuló zsűriken és a kamarák kebelében működő külön bíróságokon (kamarai választott bíróság) keresztül jelentős jogokat biztosít a tisztességtelen verseny elleni küzdelemben. Meg kell állapítani, hogy & magyar üzleti világ a törvényhozás bizalmára a legnagyobb mértékben méltó volt, mert a kamarai zsűrik állásfoglalásai az üzleti élet nevelésére, a kamarai választott bíróságok ítéletei a tisztességtelen verseny bírói joggyakorlatának kialakulására rendkívül nagy jelentőségűek voltak s a királyi bíróságok, élükön a m. kir. Kúriával a kamarai zsűrik állásfoglalásait abban a kérdésben, hogy mi ellenkezik az üzleti tisztesség elveivel, mindig figyelembe vettek. A tisztességtelen versenyről 124