Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)
1939 / 1-5. szám - A kereskedelmi jog, az iparjog, a tisztességtelen versenyjog és az ipari tulajdonra vonatkozó jogok alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig
annak üzéséliez szükséges szakképzettség nélkül bárki önállóan gyakorolhassa. Már a háború előtt, a koalíciós kormány idejében 1907 december 31-én Kossuth Ferenc ker. miniszter közzétette az ipartörvény tervezetét, amely rendkívül nagy terjedelme miatt nagy ellenzést is váltott ki, úgy, hogy a közbejött nagy politikai változások miatt íi törvénytervezet csupán kitűnő anyaggyüjtemény maradt. A koalíciós kormányt követő kormány elejtette a nagy iparkodex tervét. A háború után 'következő időkben uralomra jutott keresztény és nemzeti irányzat elsősoriban a kisember védelmének jelszavával középosztályunk kisiparos rétegét kívánta megvédeni és 1920-iban és 1921-iben lefolytatott előkészítés után Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi minisztersége alatt a törvényhozás megalkotta az 1922. évi XII. t. c-be foglalt ipartörvénynovellát. E törvény tehát nem helyezte teljes egészében hatályon kívül az 1884: XVII. t. c.-et, amelynek jelentős része továbbra is hatályban maradt. Az 1922:XII.»t. c-be iktatott ipartörvénynovella, az 1884: XVII. t. c. rendszerével szemben jelentős különbséget mutat fel: a) a képesítés fogalmával, b) a képesítés feltételeiben, amelyiek sokkal szigorúbbak, mint amilyeneket az. 1884. évi ipartörvény ismer, c) a képesítés személyes minősítésében, d) továibbá abban, íhogy megnehezíti a tőke elhelyezését a kézművesiparban, mert kézművesipari kereteken belül lehetetlenné teszi a jogi személyek iparűzését. A törvényt a 78.000/1923. 'K. í\í. sz. végrehajtási rendelet, — amely iparjogi szempontból elsőrendű jogászi munka, — 1923. évi november hó 1-én léptette életbe. A törvény I. része az iparűzésekről, Il-ik része a tanviszonyról, Ill-ik rész pedig a büntetésekről szól. Időközben a törvény végrehajtási rendeletét egész sor rendelet egészítette ki, amelyek felsorolására nincsen terünk. Utalunk ebben a tekintetben a Grill-féle Közigazgatási Törvények kiegészítő „dr. He He László: „Iparjog — kereskedelmi jog" kötetére, amely megjelent Budapesten, 1930-ban. Iparjogunk további fejlődését az 1936. évi VII. t, c. hozta magával, amelyet a 30.000/1936. Ip. M. sz. r. 1936. évi július hó 15-én léptetett hatályba.*) Ez a törvény megszigorította a közkereseti és betéti társaságok iparűzését, bevezette a kötelező mestervizsga intézményét, megszüntette az ipari reáljogokat, megszükítette a kereskedők mértékfelvételi jogát, megnehezítette az áruházak létesítését, a szakmai megbízhatóság követelményeit erőteljesebben érvényesítette az iparűzés terén, felhatalmazást adott olyan rendelet kiadására, amely a tanoncszerződés előfeltételét 6 elemihez kötötte, a szakképzettség emelése érdekében felemelte a tanoncidőt, bevezette a tanon*) A régi m. kir. kereskedelemügyi minisztériumot, helyesebben a m. kir. kereskedelemügyi miniszter hatáskörét az 1935. évi VII. t. c. megosztotta az iparügyi, valamint a ker. és közi. ügyi miniszter között. 121