Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A kereskedelmi jog, az iparjog, a tisztességtelen versenyjog és az ipari tulajdonra vonatkozó jogok alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig

d) A K. T. kereskedelmi társasági alakzatainak kiegészítése: a kft. törvény megalkotása. A kft. megalkotására, illetőleg a vonatkozó javaslat beterjesztésére, már az, 1925. évi IX. t. c. 12-IK §. 2-ik (bek. utasította a kormányt. A kormány ennek még 1925-iben eleget is tett. A kft.-ről szóló törvényjavaslat a német és az osztráJk törvények nyomán készült és tető alá hozatala különösen akkor vált sürgősen szükségessé, amijcoj a felértékelési rendelet minden irányban tőkeminimumot állapított meg. Öt évnek kellett azonban elmúlnia, amíg a törvényhozás a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról szóló törvényt elfogadta, amely törvényt 1930. évi V. t .c.-fcént iktatták be a Törvénytárba. Ennek a törvénynek a megalkotásával a törvényhozás igen jelentős hiányt pótolt. e) A legfontosabb, ú. n. mérlegrendeletek. A pénzérték helyreállítása, majid az ^j pengőérték megállapítása együtt járt a mérlegvalódiság helyreállításával. A mérlegvalódiság helyreállításáról szóló 4200/1925. P. M. sz. r. aranykorona alapon rendelte el az átértékelést, majd rövid idő multán ezt a rendeletet a 7.000/1925. P. M. sz. r. váltotta fel. (L. Rendeletek Tára 1925. 1687. oldal.) Ez a rendelet már az új pengővaluta figyelembevételével készült. Ez a rendelet volt az, amely az alaptőke minimumra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazta, amely rendelkezéseket már fentebb ismertettük. A mérlegrendeletek közül nagy fontosságára való tekintettel, ki kell emelnünk az 1210/1932. M. E. sz. r.-t „a részvénytársaságok és szövetkezetek üzleteredményeinek felhasználása tárgyában." (Lásd Budapesti Közlöny 1932. évi 42-ik számát.) Ez, a rendelet az ú. n. válságjogi intézkedések körébe tartozik, mert felhatalmazta a részvénytársaságokat és szövetkezeteket arra, hogy ha az óvatos üzletvezetés úgy kívánja, az üzletév nyereségének hovafordítása tekintetében, esetleg az alapszabály rendelkezései ellenére is, a közgyűlés úgy határozhat, hogy a társaság sem osztalékot, sem a nyereség terhére az igazgatóság tagjai részére semmiféle díjazást, vagy nyereségrészesedést nem fizet. Ennek a rendeletnek a hatályát évről-évre meghosszabbították. Itt kell megemlékeznünk a 4600/1933 M. E. sz. r.-ről, amely a részvénytársaságok, szövetkezetek és kft.^ok, közüzemek, egyes közérdekű testületek és egyesületek gazdaságosabb működésének elősegítéséről szól. A rendelet a pénzügyminisztériumban működő ú. n. felügyelő hatóságnak igen messzemenő beavatkozási jogot biztosít a köztámogatásban részesülő közüzemek, társaságok háztartási életébe. 114