Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám - A Datio in solutum. [2. r.]

sabinianusoké szerint pedig az aliud szolgáltatásával ipso iure meg­szűnik. Személyi190) szerint az evictio esetén a régebbi felfogás az, hogy a hitelező a régi kötelmi követelést érvényesíti, míg későbbi nézet az, hogy a hitelező evictio keresettel élhet, mint a vevő. Az utóbbi sza­bály Caracalla egy constitutioján nyugszik és ez a jogtétel uralko­dik Justinianus idején is. A német BGB. azonban e téren épen el­lenkező szabályt állít fel. E szerint a datio in solutum mindenképen megszüntetvén az obligatiot, nincs joga a hitelezőnek visszamenni az eredeti követelésre, s így csak azon jogok illetik meg, ami egy dolog vevőjét evictio esetén200). Szavatossági kötelezettség terheli az adóst akkor is, ha az át­adott dolog bizonyos hibákat rejt magában („Sachmángel-Rechts­mángel"). Ha az adós a hitelezőt a dolog tulajdonságaira vonatkozó­lag megcsalta, az obligatio, ill. követelés éppúgy érvényben marad, mint az evictionál, ami azt jelenti, hogy a hitelező újbóli követelése exceptioval nem lesz visszaverhető. Az esetben azonban, ha nem az adós, hanem egy harmadik személy a hibás, az aliud teljesítésként való átadása érvényesen megszünteti a kötelmet, ami méltányos is, az adósra nézve201). A datio in solutum tárgya azonban követelés is lehet s ilyenkor a követelést a hitelezőre engedményező adóst terheli a szavatosság202), a tekintetben, hogy a cédáit követelés valóban ér­vényesen fennálljon, másrészt pedig érvényesítését a kötelmi viszony adósa által alkalmazható exoeptio meg ne akadályozza. Oly messze azonban már nem terjed az adós szavatosság, hogy az átruházott kö­vetelés adósának fizetésképtelensége esetén is felelősségre legyen vonható203). Az adósnak az evictioért és dologhibáért való szavatossága ellen­súlyozza végeredményben azt a gazdasági előnyt, amit a jogrend az adós érdekében teremtett azzal, hogy az aliuddal való teljesítés lehe­tőségét megadta neki. Ennek az adós részén fennálló szavatossági kötelezettségnek ilyen széles keretek közti kiépítése a hitelező érdek­védelmét messzemenőleg biztosítja. Kitűnik a római jogi és gazda­sági felfogás e nagy előrelátása akkor, ha egy alacsonyabb jogi fej­lődésfokon álló népnek, az óbabyloniaknak jogrendszerét vizsgáljuk. A szavatossági kötelezettség ugyan itt is megvan, de csak az eladás­ból közvetlenül előálló kötelezettségekre vonatkozik (szolgáltatás), nem terjed ki azonban az eladott jószág hibáira, mert a szavatosság e formája teljesen ismeretlen volt előttük. Szavatosságtörés esetén azonban az eladó deliktualis felelősségre volt vonható204). Mind a hitelező, mind az adós érdekeinek védelmét van hivatva lö9) Személyi. II. k. 206. 1. 200) Schollmeyer. 282. 1. 201) Di#. 46. 3. 46. 2. 2U2) Dig. 18. 4. 4. és 5. ^03) Dig. 19. 4. 4. és 5. Windscheid. II. 421. j. 9(4) San Nicolo. 8. 1. 1 70

Next

/
Thumbnails
Contents