Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)
1938 / 3-4. szám - A Datio in solutum. [2. r.]
sabinianusoké szerint pedig az aliud szolgáltatásával ipso iure megszűnik. Személyi190) szerint az evictio esetén a régebbi felfogás az, hogy a hitelező a régi kötelmi követelést érvényesíti, míg későbbi nézet az, hogy a hitelező evictio keresettel élhet, mint a vevő. Az utóbbi szabály Caracalla egy constitutioján nyugszik és ez a jogtétel uralkodik Justinianus idején is. A német BGB. azonban e téren épen ellenkező szabályt állít fel. E szerint a datio in solutum mindenképen megszüntetvén az obligatiot, nincs joga a hitelezőnek visszamenni az eredeti követelésre, s így csak azon jogok illetik meg, ami egy dolog vevőjét evictio esetén200). Szavatossági kötelezettség terheli az adóst akkor is, ha az átadott dolog bizonyos hibákat rejt magában („Sachmángel-Rechtsmángel"). Ha az adós a hitelezőt a dolog tulajdonságaira vonatkozólag megcsalta, az obligatio, ill. követelés éppúgy érvényben marad, mint az evictionál, ami azt jelenti, hogy a hitelező újbóli követelése exceptioval nem lesz visszaverhető. Az esetben azonban, ha nem az adós, hanem egy harmadik személy a hibás, az aliud teljesítésként való átadása érvényesen megszünteti a kötelmet, ami méltányos is, az adósra nézve201). A datio in solutum tárgya azonban követelés is lehet s ilyenkor a követelést a hitelezőre engedményező adóst terheli a szavatosság202), a tekintetben, hogy a cédáit követelés valóban érvényesen fennálljon, másrészt pedig érvényesítését a kötelmi viszony adósa által alkalmazható exoeptio meg ne akadályozza. Oly messze azonban már nem terjed az adós szavatosság, hogy az átruházott követelés adósának fizetésképtelensége esetén is felelősségre legyen vonható203). Az adósnak az evictioért és dologhibáért való szavatossága ellensúlyozza végeredményben azt a gazdasági előnyt, amit a jogrend az adós érdekében teremtett azzal, hogy az aliuddal való teljesítés lehetőségét megadta neki. Ennek az adós részén fennálló szavatossági kötelezettségnek ilyen széles keretek közti kiépítése a hitelező érdekvédelmét messzemenőleg biztosítja. Kitűnik a római jogi és gazdasági felfogás e nagy előrelátása akkor, ha egy alacsonyabb jogi fejlődésfokon álló népnek, az óbabyloniaknak jogrendszerét vizsgáljuk. A szavatossági kötelezettség ugyan itt is megvan, de csak az eladásból közvetlenül előálló kötelezettségekre vonatkozik (szolgáltatás), nem terjed ki azonban az eladott jószág hibáira, mert a szavatosság e formája teljesen ismeretlen volt előttük. Szavatosságtörés esetén azonban az eladó deliktualis felelősségre volt vonható204). Mind a hitelező, mind az adós érdekeinek védelmét van hivatva lö9) Személyi. II. k. 206. 1. 200) Schollmeyer. 282. 1. 201) Di#. 46. 3. 46. 2. 2U2) Dig. 18. 4. 4. és 5. ^03) Dig. 19. 4. 4. és 5. Windscheid. II. 421. j. 9(4) San Nicolo. 8. 1. 1 70