Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám - A Datio in solutum. [2. r.]

IV. A felek érdekeinek védelme A datio in solutumnál is, mint minden más jogintézménynél, a felek ki vannak téve tudatlanságuk következményeinek, vagy egymás rosszindulatának és ezért lehetséges, hogy egyik, vagy másik fél akár a szemben álló ügyleti fél, akár egy harmadik személy ténye által károsodik. Ezért a jogrend különféle eszközökkel gondoskodik a felek érdekeinek védelméről, ami érthető is, mivel a datio in sölutum egyik lényeges jegyének tekinthetjük azt, hogy a szolgáltatás úgy menjen végbe, hogy általa a hitelező ne kerüljön előnytelenebb helyzetbe, mint azon esetben, ha szabályszerű teljesítés történt volna192). Miután az adós a datio in solutum tárgyát képező dolgot a hitelezőnek kötelemszüntető célzattal átadta, nem bizonyos, hogy a kötelem feltétlenül megszűnik. Az adósnak u. i. bizonyos irányban szavatossági kötelezettsége áll fenn mindaddig, míg az a bizonytalansági állapot meg nem szűnik, amely alatt a hitelezőre nézve káros momentumok meg, vagy meg nem valósulása bizonyossá nem válik. A jog ilyenkor a hitelezőnek azt a leghathatósabb eszközt adja végdelmül, hogy vagy fenntartja változatlanul az obligatio érvényét, vagy midőn az említett bizonytalansági állapot megszűnik, az illető káros momentum megvalósulása által, újból életrehívja az obligatiot, úgy, mintha az aliud átadása meg sem történt volna. A követelés ilyenkor újból érvényes az adós ellen, s a jogrend az adóstól a kifogást — mellyel rendes körülmények közt a hitelezővel szemben élhetne — megtagadja. Az adós szavatossági kötelezettsége egyrészt a dolog elperlésére (evictio) vonatkozik, másrészt a dologhibákra. (Az evictionalis szavatosságra az adásvétel szabályai állanak fenn.) A római felfogás szerint az eladó, jelen esetben az aliud szolgáltatója, az adós, mindent köteles megtenni, hogy a vevő, azaz a hitelező az átadott aliud felett tulajdont szerezhessen. Ennek ellenére sincs azonban kizárva, hogy a hitelező valami ok miatt a tulajdont az aliud felett mégsem fogja elnyerni. Ilyenkor a hitelezőre nézve bizonytalansági helyzet áll be, mert lehet, hogy az aliud tulajdonosa a hitelezőt birtoklásában megtámadja és a dolgot tőle egészben, vagy részben elperli. E tulajdonelperlésért, ha ez az átadás előtti időre vezethető vissza, szavatosság terheli az adóst. Az evictioért való felelősség feltételei: 1. az ügylet tárgya a vevőnek átadott legyen; 2. más személynek arra joga álljon fenn193). Nincs azonban evictionalis felelősségről szó, ha a vevő szerződéskötéskor tudott a joghiányról, vagy pedig pactum de non praestanda evictione jött létre a felek közt184). Az adós evictionalis felelősségére nézve eltérő a nézet a sabinianusok és proculianusok közt. Karlowa195) a proculianusok néze192) Bechmann. 179. 1. 193) Crasemann. 27. 1. lf4) Crasemann. 43. 1. lft5) Karlowa. II. k. 1382. 1. 68