Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám - A Datio in solutum. [2. r.]

Közbenjött akadályok miatt azonban a liverpooli hajó a kitűzött napon nem érkezik meg s ezért a kereskedő, hogy a határnapot betarthassa, hamburgi gabonaraktárából szállítja le a kívánt mennyiségű és minőségű búzát. Ha tehát a szolgáltatás tárgya oly minimális^ eltérést mutat a kötelemben kikötött tulajdonságoktól, amely eltérés a dolog rendeltetésszerű használatát nem akadályozza és ezenkívül a hitelezőnek a tárgyhoz fűzött reményeit nem hiusítja meg, nem beszélhetünk datio in solutumról, hanem egyszerű teljesítésről. Az aliudnak tehát feltétlenül „másnak" kell lennie, mint az eredeti tartozásnak. Mértékül azt kell tekintenünk, hogy az^ illető dolog ne viselje magán a szerződésszerűen kikötött szolgáltatás sajátságait. „Á" tárgy helyett „B"-t kell szolgáltatni, hogy datio in solutumról szólhassunk163). Ennek megfelelően, ha a szolgáltatás generice van meghatározva, az aliudnak feltétlenül más genushoz kell tartoznia; ha pedig egy genuson belül minőségileg van a szolgáltatás meghatározva, ugyanazon kategóriához tartozó, de más minőségű dolog is már aliudot képez. Pl. bordeauxi bor helyett burgundit szolgáltatunk. A szolgáltatás tárgyának a jogrend által felállított kritériumoknak meg kell felelnie. így a szolgáltatás legyen elsősorban megengedett, azaz ne ütközzék tiltó törvényekbe s a jóerkölcsökbe sem közvetlenül, sem közvetve. Ne legyen továbbá a szolgáltatás lehetetlen. Objektíve lehetetlenség már eleve kizárja a szolgáltatást, mert impossibilium nulla est obligatio, a subjektív lehetetlenülés azonban nem érinti az obligatio érvényét164). Végül meghatározható legyen a szolgáltatás, azaz ne legyen a felek tetszésére bízva. Kérdés ezek után, hogy a datio in solutum tárgyának az előbb omlítptt általános ismérveken kívül mik lehetnek a kritériumai? A „Leistung an Zahlungsstatt" kifejezést alapul véve, a datio in solutumra a legeklatánsabb példa az lehetett, midőn az eredeti kötelemben meghatározott szolgáltatás tárgya pénzfizetés volt és ezt egy dolognak, mint aliudnak szolgáltatásával helyettesítették. Ritkábban előforduló eset már az, amikor egy szolgáltatandó dolog helyett aliudként más dolgot adtak. Követelés datio in solutum tárgya Justinianus előtt nem lehetett165), mert annak átruházása csak universalis successio utján mehetett végbe. A justinianusi jogban a kötelezett pénz-, vagy dologszolgáltatást datio in solutum esetén azonban követelés is helyettesíthette166). A datio in solutum ezen formáját cessio in solutumnak is nevezik167). „Es ist — mondja Mickel168) — unbedingt erforderlich, dass der Gláubiger die hingegebene Sache freiwillig an Erfüllungsstatt annimmt". Tehát itt is megtaláljuk a datio in solutum egyik legfontosabb kellékét: a hitelező szabad akaratnyilvánítását a követelésnek, mint aliudnak elfogadására 163) Berndorff. 17. 1. "4) Schaeffer. 72. 1. ™5) Gai I. II. 38. 39. 166) Sztehlo. Két dokr. 423. 1. 167) Mickel. 16. 1. 168) Ü. o. 20. 1. 62