Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 1-2. szám - Goltner Dénes dr.: A képviselőválasztások érvényessége feletti bíráskodás alapkérdései [Könyvismertetés]

célja. A választási bíróság pedig éppen csak ebben a vonatkozásban tekinthető tulajdonképeni közigazgatási bíróságnak. Kétségtelen, hogy nem a szerv határozza meg az általa végzett funkció természetét, hanem fordítva, a funkció a szervet. Ha nincs közjogi, illetve alkotmánybíróságunk és a választási bíráskodást emiatt a Közigazgatási Bíróság végzi, a Közigazgatási Bíróság azért a választási bíráskodás tekintetében elsősorban mint alkotmánybíróság jár el és nem mint tulajdonképeni közigazgatási bíróság. Utolsó jelentős problémaként, a választási bíráskodást, mint államfeladatot tekintve, Szerző az officiálitás kérdését veti fel. Tárgyilagosan tárgyalja a pro és contra felmerült megoldásokat az öszszes jogterületeken, az officiálitás érvényesülésével kapcsolatban felmerült aggályokkal szemben azonban maga is érveket és megoldásokat keres és ezzel nyilvánvalóvá teszi, hogy a magyar jogfejlődésnek az officiálitás irányában való haladását szívesen látná. Veszedelmesnek szerinte a közvád képviseletére hivatott ügyészségnek szerepeltetése a választási bíráskodási eljárásban csak addig tekinthető, amíg az ügyészség szereplésének gondolata az utasíthatóság képzetét társítja. Az utasíthatóság viszont nem szükségképeni velejárója a vádhatóságnak. Nincs azonban annak sem akadálya, hogy a választási bíróság mellé szervezett vádhatóság bírói módra független legyen és amint a független bíróságok által gyakorolt választási bíráskodás nem veszélyezteti a parlamentek függetlenségét, akként a független választási ügyészségek működése sem ingatná meg az államhatalomnak esrvensúlyát és nem sértene semmiféle méltányos köz- vagy magánérdeket. A magyar választások és a választási bíráskodás történetének tükrében bátor, de értékes és megfontolásra érdemes ez a gondolat. Mert valóban, — miként Goltner is kifejti, — a választási bíráskodásban eljáró ügyészségek feladata nem annyira a vád képviselete, mint inkább és elsősorban a választás érvényességének feladata. Ez pedie; közérdek és legfőbb alapindoka az egész választási bíráskodásnak, mert miként Szerző maga is több helyen idézi a magyar törvényszerkesztő klasszikus megállapításait: „a közérdek egyaránt megkívánja^ hogy a törvényes választás érvényben fenntartassék, a törvénybe ütköző pedig érvény teleníttessék." Nyilvánvaló már az előadottakból is, hogy Goltner, aki e művével a képviselőválasztások érvényessége feletti bíráskodás alapkérdéseinek felvonultatására és tisztázására vállalkozott, e terjedelmes, háromszáz oldalra terjedő könyvével a magyar közjogi tudomány részére érdemes és elismerésreméltó munkát végzett, Munkája azonban, tekintettel a tudományos irodalom által elhanyagolt területre, egyben hézagpótló és a benne összegyűjtött és célszerűen csoportosított anyagra való tekintettel, alapvető is. Teljes tájékozottsággal és biztos kézzel nyul vissza a felvetett problémák megvilágításához szükséges érvekért a magyar jogfejlődés történeti múltjába és gazdag bőséggel ismerteti minden kérdésnél a politika és jogbölcselet terén e 45