Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 9-10. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 2. r

Ad. 1. A fákat, növényeket védi, hogy megmaradjanak és oltalmazza az elpusztulás és velük szemben elkövethető visszaélésekkel szemben. Ad. 2. Az állatok védelméről az ú. n. „Naturschutzbehörde" (természetvédelmi hatóságok) gondoskodnak. Ad. 3. Az ú. n. „Naturdenkmáler" a „Reichsnaturschutzbuch"-ba (birodalmi természetvédelmi könyv) vezettetnek be. Ad. 4. A „Naturschutzgebief'-ek nyilvántartásával a „Landschaftschutzkarte,,-kat készítő hatóságok foglalkoznak. Ugyancsak törvényileg védi a nemzeti szocializmus az ember által produkált történelmi, nemzeti stb. jelentőségű emlékműveket, melyekkel, ha a tulajdonos tetszés szerint rendelkezhetne, nemzeti, kulturális, történelmi, művészi stb. szempontból súlyos károkat okozhatna népének és államának.145) A dolgok római jogi szellemben történő egyenlősítésének eszméjét ugyancsak áttöri a nemzeti szocializmus jogfelfogása az ingatlan dolgokkal kapcsolatban. így a nemzieti szocialista szellemben alkotott REG. létrehozta a parasztbirtoknak új, Németországban eddig ismeretlen jogi elveken alapuló formáját. E parasztbirtok számtalan elidegenítési, megterhelési tilalommal, a tulajdonosok szempontjából faji megkötöttséggel és különleges öröklési renddel van körülbástyázva, oly annyira, hogy nemcsak a dolgokat egyenlősítő eszmevilágtól teljesen idegen intézmény jött benne létre, hanem szinte gondolkodóba ejt arra nézve, hogy keletkezése nem változtatta-e meg a római jognak évezredes tulajdonfogalmát. II. A római jogi tulajdonfogalom szerint a tulajdon az a legteljesebb dologi jog, amely egy testi dolog felett a jogosítottnak teljes mértékű hatalmat, uralmat biztosít azáltal, hogy minden más személynek azon dologra való behatását kizárja. Ennek megfelel BGB. 903. §-a, mely szerint: „Egy dolog tulajdonosa, amíg a törvény vagy mások jogai szemben nem állanak, a dologgal tetszése szerint járhat el, és másokat bármilyen behatástól visszatarthat." Ez a meghatározás a dolog feletti rendelkezés teljes szabadságát deklarálja. „A tulajdonjog — mondja Lange14'') — az erkölcstelenségig tág a római jogban." A tulajdonos a hálálnia alatt álló dolgot megrongálhatja, megsemmisítheti, ennek elvi akadálya nincs. „Majd — folytatja Lange147) — eladathat gabonát, midőn mások éheznek, szenet a tengerbe vettethet, mikor mások fáznak, házakat lebontathat, 145) Natursdhutaverordnung vom 18. Maiiz. 1936. és a REG. 5. §. ,46) Lange. 948. 1. "7) U. o. 177