Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)
1938 / 9-10. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 2. r
mégis teljesem megszűnt és az. államhatalmi expanzivitás, az állam imperialiszükus törekvései győztek. A római nép hatalmát lassanként az egész Mediterraneumra, az akkor ismert egész világra kiterjesztette s a római jog sok nép jogává vált: világjoggá lett. E világjog pedig természeténél fogva már nem tűrte meg azon forgalmi megkötöttségeket, melyeket az ő szemszögéből nézve nehézkes paraszti jogi felfogás termelt ki s célja volt a forgalmi élet útjából lehetőleg minden akadályt elhárítani s minden dolgot egyaránt a gyors forgalom tárgyává tenni. A forgalmi jog a lehető legtökéletesebb egyenlősítésre törekedett; megtörte a formákat, szétszakította a megkötöttségeket. Igv végeredményben minden dolog egyaránt áruvá lett. A justinianusi jogban a dolgok közt tett különbségek teljes mértékben eltűnnek és a legtökéletesebb egyenlőség eszméje uralkodik már köztük. A római jognak ez a dolgok közé teljes egyenlőséget hozó felfogása, a német jogi gondolkodásnak idegen volt s egyik okává vált azon ellenállásnak, melyet a német nép a római jog recepciójával szemben kifejtett. A dologi jog terén a XIX. században látszólag bizonyos mértékben mégis a német jogi felfogás győzött: létrejött a telekkönvv jogintézménye, melynél a földön, az ingatlanon fennálló jogokat a formák védik. S csodálatos, hogv a liberalizmus jogfelfogása a telekkönvv intézményével, jóllehet az a sajátos német jogalkotó szellem produktuma volt, mégsem helyezkedett szembe. Ennek - magyarázata abban keresendő, hogy bár a telekkönvv intézménye az ingatlan átruházását bizonyos formalitásokhoz köti, másrészről azonban a jogi forgalom biztonságát védi, az ingatlant, mint a forgalom tárgyát képező dolgot a forgalom szempontjából mozgékonnyá teszi s végeredményben abból árut csinál. Ha pedig a földből mégis árut csinál, úgy végeredményben a római jogot átható egyenlősítés eszméjét szolgálja annak ellenére, hogy valójában mint intézmény a német jogi felfogás azon intenciójából indul ki. hogy a forgalmi aktus formalitásokhoz kötésével, az ingatlanok átruházását megnehezítse s így kivonja azokat a dolgok egyenlő törvényéből. Igv azt mondhatjuk, hogy a német birodalomban a magánjog terén a római jog szellemének megfelelő teljes egyenlőség uralkodott a dolgok jogi kategorizálása szempontjából, még a telekkönyv intézményének figyelembevétele mellett is. A nemzeti szocializmus jogfelfogása azonban nem egyeztethető össze a dolgok ezen teljes mérvű egyenlősítésével. Kivesz u. i. bizonyos dolgokat a nemzeti szocializmus a dolgok egyenlőségéből és azoknak bizonyos mértékben különleges jogi helyzetet biztosít. Vonatkozik ez pedig bizonyos ingó dolgokra és ingatlan dolgok bizonyos fajára. Az ingók, amelyek az egyenlősítésből kiemelkedtek, a természet által közvetlenül létrehozott lények és az ú. n. emlékek bizonyos csoportja. 175