Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 1. r

.ián felépülő kultur jogrendszerek mindenben megfelelnek a jelen követelményeinek. Igaz, hogy a nemzeti szocialista alapokon felépülő magánjog a jelenben keletkezett, sőt helyesebben keletkezik, születik, hisz létrejötte nem fejeződött még be, tehát teljes joggal modernek, sőt legmodernebb jogrendszernek, a jelen és a jövő jogának mondhatjuk, a históriai színezet azonban, - mint a továbbiakban látni f o érjük — e jogrendszerből nem hiányzik, tehát ily értelemben ezt is multbatékintőnek nevezhetjük. * A római jog a német nép lélektől merőben idegen (artf remdes Recht) T Itália talajában sarjadzott és a Mediterraneum kultúrnépeinek jogait magábaolvasztó jog. így érthető az az ellenállás, amelyet a német nép hosszú időkön át a római jog recepciója ellen kifejtett, hogy a maga sajátos jogát az idegen behatástól megőrizze, illetve annak az idegen joggal szemben való háttérbeszorulását megakadályozza. Az előbbire szükség nem volt. A római jog a Német-római Birodalomba való 'behatolása idején oly tökéletes jogrendszer volt márr hogy a vele szemben gyakorlati szempontból jóval alacsonyabb fokon álló germán jogra befolyást nem gyakorolt, sőt abból magába is alig vett fel elemeket. Ezzel szemben igen is, mint tökéletesebb, kiváló jogrendszer a német jogot teljes egészében háttérbe szorította. Egymásra a két jogrendszer, mivel alapjaikban is eltérőek és mélyreható különbségeket mutatnak, hatással nem volt s a német jog — amennyiben érvényesült a római jog mellett — érintetlen eredetiségében maradt meg. A nemzeti szocialista törvényhozás és általában jogalkotás egyik főtevékenysége és egyben célja — mint azt már az előbbiekben ismételten hangsúlyoztuk: a német népnek német jogot adni. Ezt pedig a római jog érvényének megszüntetésében és a német Volksredhtre való visszatérésben látják. A német nép a számára idegen római jogot nem értette meg s ezért bizonyos szakadék támadt a jogélet terén a nép és a iogászok között. A római jog tudniillik bármennyire is behatolt a bíróságok gyakorlatába, csak a jogászoknak vált sajátjává. Ezt a hátrányt akarja kiküszöbölni a nemzeti szocializmus a római jog hatályának megszüntetésével. Kersten131/a) szerint a római jog elhomályosítja a nemzeti öntudatot is és önzővé teszi az egyént, míg a német jog az egyesnek megadja az irányt magatartására és ezt az irányt a közakarat írja elő. Míg — szerinte —• a jogélet egyes jelenségeit kasuistikusan szabályozni akaró recipiált római jog az ethikát nem mindig tartja szem előtt a jogképzésnél. Tény ugyan az, hogy a római jog az individualizmus joga, az azonban, mint az előbbiekben mondottuk, nem állhat, hogy a római jog tételeinek alapjai is ne gyökereznének az etikában. Míg a római jog az individualizmus joga, a német jog a m/a) Kersten: JW. 1933. évf. 1233. 1. 164