Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 1. r

öltött igen nagy méreteket. E körülmény a kisbirtokos parasztság télies elszegényedését vonta maga után. A föld lassanként nem „sok paraszté" lett, hanem kevesek kezében egyesült, akik elegendő tőkével bírtak a kisebb darab földek összevásárlásához, amelyeket a megszorult parasztok áruba bocsátani voltak kénytelenek.95) Ilyen körülmények közt köszöntött be a világháború, mely a Birodalmat, ha a hadsereg szempontjából jól felszerelve is, de a gazdasági élet tekintetében felkészületlenül találta. Bizonyítja ezt az a körülmény, hogy az éhínség a háború utolsó idejében Németországban irtózatos méreteket öltött. A frontról hazajöttek lába alól a háború alatt teljesen kicsúszott a föld és az állam nem tett egy lépést sem, hogy a háború hőseit földhöz juttassa. A mezőgazdaság szomorú helyzetén a „Reichssiedlungsgesetz vom 11. Aug. 1919."96) akart segíteni. A telepítés azonban kellő feltételek híjján céltévesztett volt. A telepeseiknek a megfelelő gazdálkodás lehetősége a tőkehiány miatt nem volt megadva, azonkívül a telepítés a telepesek qualitásának figyelmen kívül hagyásával történt. Tévedés volt az akkor általánossá lett az. a felfogás, hogy a mezőgazdaság bajainak egyedüli gyógyszere a telepítés. A telepítéshez azonban idő és pénz kell s e kettő hiányzott akkor. A pénz rohamos aláértékelése, az egész birodalomra nehezedő súlyos gazdasági viszonyok épen azon időben, midőn erre legégetőbb szükség volt, lehetetlenné tették a mezőgazdaság helyzetének megsegítését, pedig ezidőben az elvárosiasodás ijesztő méreteket kezdett ölteni.97) A földre nehezedő adósságteher egyre növekedett s így a parasztság a kapitalizmus karmaiba jutott, amely csak arra várt, hogy „a német mezőgazdaságot beiktathassa a világpiacba."98) Ez tette azután lehetővé azt, hogy egy métermázsa kanadai búza olcsóbb volt Németországban, mint az, amit a német paraszt termelt, aki t. i. nem tudott a külföldről beáramló konkurrencia ellen védekezni a nagymennyiségű adósságteher miatt. A mezőgazdaság irányítása így olyan emberek — a kapitalisták — kezébe került, akik a földtől, a föld népétől lehető legtávolabb, idegen eszmevilágban éltek s a földet nem a népi erő alapjának, hanem egyszerűen a spekuláció tárgyának tekintették. Napról-napra a mezőgazdasági exisztenciák százai mentek tönkre.99) Ily körülményék közt vette át 1933. január hó 30. napján a nemzeti szocializmus a hatalmat. S a nemzeti szocializmusnak talán épen 95) EngelbrecMen: „Das Land geriet tmter die Herrschaft der Stadt, die der Sitz der Hypotheken bankén und des Kredítwesens war." 8. 1. 89) R. G. Bl. 1429. 1. 8T) Scibmid't: A vidókU és városi lakosság aránya 1871-ben 63.9% — 36.1%; 1925-ben 35.6% — 64.4%. 31. 1. M) Engelbreehten. 14. h w) Schmid. 103. 1. 150