Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 1. r

Minthogy a jog a népközösség akarata ós mivel a nép a vérközösség által kapcsolatba került egyedek közössége, a jog a fajjal szoros összefüggésben kell, hogy legyen. „A jogrend — mondja Zimmerer90) — melyben egy nép él, lelkének elevenen ható kifejezése ós faji minőségének legfinomabb megnyilvánulása." A német nemzeti szocialista jogtudomány tehát a jognak a fajjal való legszorosabb összefüggését hirdeti. „A jog — mondja Warner91) — a nép lelkéből árad, mint a népének; minden időben benne él, mint a néphit; általa állandóan átörökíttetik, mint a népi erkölcs; egyre növekszik mintegy a természeti erőt bizonyító népi erő módjára, mint a nyelv művészi épülete." így van ez az ősnépeknél mindaddig, míg egy fordulat, történelmi esemény életviszonyaikat meg nem változtatja, őket szét nem tagolja, vándorlásra, egymástól való elszakadásra s végső fokon államalakításra nem kényszeríti. A történelmi korukat élő népeknél már más a helyzet. Itt a nép egyes osztályaiból kiválik a jogtudósok rendje és ez fogja a nép életviszonyait szabályozni. A jogfejlődés itt azután két irányú lelhet. Vagy csak egy privilegizált osztály sajátjává válik a jog művelése, fejlesztése (pl. a pontifexek testülete Rómában a XII. táblás törvény publikálásáig), ez a jogfejlődés egészségtelen iránya, vagy pedig helyes irányba terelődik, midőn a jognak az egész nép lesz részesévé. A germán ősnépben is így élt az a jogeszme, amelyet a hűség, becsület, közösségnek való szolgálat, kölcsönös bizalom, engedelmesség gondolata jellemzett. Erre az ősnémet nép lelkébe beírt „örök jogeszmére" akar támaszkodni a nemzeti szocializmus is, hogy kiszorítva az idegen jogot, a német népnek a német néplélekből fakadó jogot adhasson. II. A fajon kívül a föld az, amely a népi erőnek megújhodási forrását jelenti. A vérnek a földdel való kapcsolata a legszorosabb s a népközösség egyik legkiemelkedőbb feladata a német földet a német nép számára megtartani. Az állam alapja az erős parasztosztály; ez a felismerés ma Európában már általános. Erős állam erőteljes, egészséges parasztosztályt feltételez. A parasztosztály az, amely az életet adó anyaföldhöz legközelebb áll, életkörülményeinél fogva a konzervativizmus felé hajlik s ezáltal a népi hagyományoknak elsősorban őrzője és átörökítője. Közelebb látja magához a természet erőinek megnyilvánulását s ez Istenbe vetett hitét erősíti. Mindezen körülményeknél fogva kellő higgadtsággal bír és mint az ősi népi ger Lebewesen. Dicse Erhaltung umfasst dem rassemassigen Bestand und gestattet dadurch die freie Entwickelung afller in dieser Rasse schlummeraden Kráfte". II. kötet, 433—434. 1. 90) Zimmerer. 16. 1. 91) Warner. 8. 1. 148