Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)
1938 / 7-8. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 1. r
erkölcsi parancs közt nem keletkezhet; a jog parancsai u. i. a tisztesség parancsai is egyúttal; hogy mi tisztességes, azt pedig mind a népnek, mind a néptagnak tudata mondja meg. Ez a tudat, amely az erkölcsi rend szava, egyúttal anyja a jognak" — fejti ki Freisler.82) Az erkölcsi világrend azonban nem tekinthető azonosnak a jogrenddel, testvérek azok csupán. Freisler83) e viszonyt két oly üveggolyó formájában képzeli el, mely közül az egyik, a kisebbik a másikban foglal helyet, azonos középponttal. A nagyobb az erkölcsi, a benne levő kisebb a jogrend, mert „az erkölcsi rendnek nem minden követelménye jogparancs, azonban minden jogparancsnak egy erkölcsi parancsra kell támaszkodnia." Az erkölcs, amelyre a jog támaszkodik „vérszerü" erkölcs, amelyet a vér természetes szava kormányoz, mely hol intőleg, hol óvólag, hol visszatartólag irányít minden cselekedetet."84) Ez az erkölcs a német lélekbe beleírt törvény85) és az „örök jogeszme", mely a német népiéi éknek produktuma, ebből táplálkozik. Ez a német népiéleknek sajátját képező erkölcsi rend adja meg a nemzeti szocialista jogrend alapjait. Ez az erkölcsi rend parancsolja először: „Őrizd a vér tisztaságát" („wahre die Reinheit des Blutes"); ezt szolgálja a faji törvényhozás. (Rassengesetzgebung.) Majd: „Szolgálj és áldozd fel magadat" (diene, opfere dich auf), mondja ez a belső erkölcsi hang. A szolgálatot a népközösségnek, az önfeláldozást kívánja a „Gemeinnutz vor Eigennutz" elve is. „Őrizd és erősítsd életerődet népben, mint egészben és magadban is, ki annak tagja vagy" (wahre und stárke die Lebenskraft des Volkes im Ganzén und in dir, seinem Gliede.) — rendeli a német néplélekbe írt erkölcsi rend; s végül: „Védd a népélet alapértékeit, a Földet és az Államot" (schütze die Substanzwerte des Volkslebens, den Boden und den Staat) — legfontosabb parancsa ennek az erkölcsi hangnak. f) A nemzeti szocializmus jogának alapértékei. „Schütze die Substanzwerte des Volkslebens", hangzik az erkölcsi rend szava — „védd a népélet alapértékeit"; melyek tehát ezek az alapértékek, amelyek, minthogy a népélet sajátjai, a népakaratból fakadó jogrendnek is sajátjai kell, hogy legyenek. A nemzeti szocialista népközösség a vérközösségen, azaz a fajilag azonos leszármazáson alapszik. A vér szoros kapcsolatban van azzal a földdel, amelyen a nép él s a föld és vér a népi erőnek újból és újból megújító forrásai. Ezt a népközösséget és annak tagjait a közös véren kívül a sorsközösség, hűség és kölcsönös megbecsülés tartja össze. A megbecsülést pedig és a nemzeti szocialista társadalomban való elhelyez82) Freisler. 56. 1. 83) U. o. 57. 1. 84) Freisler. 57. 1. 85) Tacitu?: Germania: „Ibi plus valent móres, quam leges." 146