Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 1. r

vények alkotásánál az a cél vezette, hogy a jogegységet az egységes nemzeti szocialista német államban a „vezéri elv" alapján állva megteremtse. b) A faji és családjogi törvényhozás. A nemzeti szocializmus a fajban és családban látja a nemzet egyik legfontosabb alapértékét s 'ezért mindkettőt fokozott védelemben igyekszik részesíteni. A faj tisztaságának biztosítása és a tssaládi élet védelme — azon célból, (hogy a család lelkileg és testileg egészséges embereket adjon a nemzetnek — az a kettős cél, amelynek elérését a törvényhozás maga elé célul tűzte ki. A faj védelménél a nemzeti szocializmus azon természeti törvényből indul ki, mely szerint a különböző emberfajták keveredéséből származó utódokon az alacsonyabbrendű fajihoz tartozó szülő tulajdonságai ütköznek ki nagyobb mértékben s hivatkoznak történelmi példákra, melyek azt mutatják, hogy az idegen fajú népekkel keveredett államok hogyan süllyedtek lejjebb és lejjebb.18) A nemzeti szocializmus mindjárt a „Machtübernahme" után megalkotta az első törvényeket, amelyek — bár még csak bizonyos vonatkozásokban szabályozták az idegenfajuaknak, nevezetesen a zsidóknak viszonyát az árjákhoz, illetőleg a rokoneredettel birokhoz. Ezek voltak az 1933. április 7-én19) hozott két törvény: az egyik szerint a nem árja származású állami hivatalnokok nyugdíjazandók, kivéve, akik 1914. augusztus 1-től teljesítenek hivatali szolgálatot, illetve a háborúban német részen harcoltak, vagy apáik, illetve fiaik a háborúban estek el. A másik törvény a nem árja származású ügyvédektől a joggyakorlat megvonásának feltételei iránt intézkedik. Xcra részvonatkozásaiban, 'hanem teljes egésfzében felöleli a faji kérdés szabályozását a ,,Blutschutzgesetz"-nek20) nevezett törvény. Ez megtiltja a házasságot és a házasságon kívüli nemi érintkezést zsidók és a „staatsangehőrig" német vagy rokonfajúak között (artverwandtes Blut). A „Reichsbürgergesetz vom 15. Sept. 1935."21) szabályozza elsőnek kimerítően a faji kérdést, amikor különbséget tesz ,,Staatsbürgerschaft,' és „Staatsangehőrigkeit" közt, továbbá meghúzza a határvonalat a zsidók és árják (német vagy rokonszármazással bírók) közt és szabályozza a zsidók viszonyát az államhoiz. A családjogi törvényhozás kettős elvből indul ki; célja egyrészt, hogy csak oly házasságokat engedjen meg a törvény, amelyek valóban betöltik a 'házasság intézményének legfontosabb célját, a gyermekek nemzését, másrészről pedig meg akarja, akadályozni az oly házasságokat, melyek esetleg a nemzetre értéktelen utódokat produ18) Frank: XVIII. I. i°) R. G. Dl. 175. és 188. 1. 20) Reichsg-esetz zum Schutz des deutschen Blutes und der deutschen Éhre vom 15. Sept. 1935. (R. G. |B1. I. 1146. 1. 21) R. G. Bl. I. 1146. 1. 131