Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 1. r

idegen jogot .minden téren kiszorítani s (helyét a német talajban gyökerező, alapjait az ősgermán jogeszmében lelő német jogrendszerrel betölteni. A nemzeti szocialista törvényhozás feladata nem könnyű, hiszen a római jog — bármennyire is kihangsúlyozták a mult germanistái és a jelen nemzeti szocialista jogtudósai a német népléleknek merőben idegen mivoltát — a gyakorlati élet követelményeinek minden téren rendkívül megfelelő, rugalmas, a való élet követelményeihez tehát hozzáidomulni tudó s minden művelt nép jogának, helyesebben magánjogának alapjait képező jogrendszer, amely a hoszszú használat folytán szinte Németországban sem tekinthető idegennek. Természetesen midőn a következőkben római jogról elvi értelemben szólunk, legtöbbnyire ezen nem a remekjogászok, sem a justinianusi kodifikáció jogát kell értenünk, hanem a teljesen kifejlett római jogon (justinianusi jog) nyugvó s a jelen kor követelményeinek megfelelően módosított, Németországban használatos római jogot, a pandektajogot kell érteni. A munka fősúlya ennek megfelelően a német magánjog (polgárjog) átalakulásán lesz. A kérdés megvilágítása céljából először áttekintést kell szereznünk a nemzeti szocialista jogi felfogásról s azután lehet csak áttérnünk annak tárgyalására, hogy hogyan alakul át a római jogon alapuló német magánjog a nemzeti szocialista jogeszme hatása alatt. Ezért először nagv vonalakban ismertetnünk kell (kronologikusan) a nemzeti szocialista törvényihozást, majd ennek alapján azokat az irányelveket, amelyek a múltban alapul szolgáltak és amelyeken nyugszik a jövő nemzeti szocialista törvényhozás. Bár, mint kiemeltük, a munka fősúlya a célkitűzésnek megfelelően a magánjogi vonatkozásokon nyugszik, hisz a római jog a német magánjognak volt alapja, nem mellőzhetjük el azonban a német közjogi vonatkozásokat így pl. a Führersstaat, az NSDAP, az állampolgárság, faji törvényhozás stb. kérdésének megvilágítását, mert hiszen a nemzeti szocialista állam jogának egyik fő tulajdonsága, — ami egyébként az egész államberendezés lényegéből folyik — hogy a közjog úgyszólván nem választható el a magánjogtól, illetve a magánjog anynyira át van szőve közjogi szálakkal, hogy az elhatárolás alig ejthető meg. A munka második részében ismertetnünk kell azon elvi különbségeket, amelyek a római jog és a nemzeti szocializmus által teremtett jogelvek közt f ennállanak, továbbá végigmenve az egyes magánjogi jogágakon, meg kell vizsgálnunk, hogy miben áll ez az átalakulás s mennyiben érvényesültek ezek az elvek a nemzeti szocialista állam joggyakorlatában. 126