Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám

tüzér-hadnagy nyomban bevonult és a harctéren teljesített szolgalatot a. világháború végéig. Harctéri érdemeiért több kitüntetést nyert el, 1915-ben tart. főhadnaggyá, később pedig az átlagot meghaladó harctéri szolgálata alapián emléklapos századossá lépett elő. A jogakadémia római jogi tanszékére Sztehlo Zoltán dr. 1919-ben került. 1925-ben a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a római jogból magántanári képesítést nyert és a jogakadémián a római jogi tanszék nyilvános rendes tanára lett. Közel két évtizedes miskolci jogtanári működése alatt szivébe zárta azokat a nemes^ hagyományokat, amelyeket az ősi főiskola évszázadok óta hirdet és ezeknek istápolója és értékes reprezentánsa lett. Jelentős munkássággal vett részt állandóan a jogakadémia tanári karának tudományos működésében. „A római jog vezérfonala" címen római jogi tankönyvet adott ki és számos tanulmányt írt, amelyek közül nevezetesebbek „A társháztulajdon kérdéséhez". „A solutio a papyrusok jogában" és „A telekkönyvekről a papyrusok alapján" cimii dolgozatai. Szerkesztője volt továbbá 1930—1932-ig a Miskolci Jogászéletnek. A főiskola nemes tradícióinak megfelelően azonban szolgálatait nemcsak a jogakadémiának, hanem a közéletnek és különösen az egyházi életnek is rendelkezésére bocsátotta. Mint Miskolc thj. város törvényhatósági bizottságának tagja, élénk részt vett a városi autonómia közéletében, az evangélikus egyházi közéletben pedig számos tisztséget töltött be; presbytere a miskolci ev. egyházközségnek, egyházmegyei és egyházkerületi törvényszéki bíró, felügyelője az arnóti ev egyházközségnek és az egyházmegyei tanügyi bizottság elnöke. Sztehlo Zoltán dr. szerette az ősi főiskolát, amelyhez nemcsak negyedszázados professzori kapcsolatai fűzték, hanem amely egyben Alma Matere is volt. Nem szűnt meg ez alatt az idő alatt sohasem szívvel és lélekkel dolgozni érte és azoknak a nehéz viharoknak az ^idején, amelyek a főiskola fennállását fenyegették, fáradhatatlan őrállója és harcosa volt, A jogakadémia tanári kara szeptember hó 5-én tartott kari ülésében őszinte sajnálattal vett bucsut Sztehlo Zoltántól, az akadémia távozó professzorától, értékes, buzgó munkájáért köszönetet mondott, érdemeit jegyzőkönyvben örökítette meg és jövendő munkásságára Isten áldását kérte. 124