Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 2. szám - A visszaesés eshetőségének mérlegelése a feltételes elítélésnél és a feltételes szabadonbocsátásnál

dözése alól. Következésképpen azután a Zürich kantonban a feltételesen elítéltekre vonatkozó adatgyűjtésből kiesnek és újabb bűncselekményük nyilvántartásba nem kerülvén, próbaidejük eredményesen elteltnek tűnik fel. Az e tárgyban a különféle országokban gyűjtött adatok természetszerűen még nem tudják a kutatónak igényeit minden irányban kielégíteni. Az adatgyűjtést még sok irányban, mindazokra a körülményekre kellene kiterjeszteni, amelyek a szabadságra kerülő elítéltek újabb bűnözése szempontjából jelentőséggel bírhatnak, mint foglalkozásuk, családjukhoz valói viszonyuk, hogy mennyiben van biztosítva elhelyezkedésük, stb. Az eddigi tapasztalatok arról is beszámolnak, hogy amennyiben több olyan körülmény együttesen forog fenn, amely hátráltatja a bűnözött egyén újabb elhelyezkedését a társadalomban, úgy ezen tény folytán fokozottabban kell számolni újabb bűnözésével. Az életbiztosításnál az elhalálozási valószínűségre vonatkozólag készített táblázatokhoz hasonlóan egyes kutatók4) a visszaesés valószínűségét feltüntető táblázatokat állítottak össze, amely eljárás azonban talán még korainak mondható, hiszen még a legalapvetőbb kérdésekben sem állnak rendelkezésre elegendő számadatok, amelyek azután kiindulási pontját képezhetnék a további következtetéseknek. De még akkor is eldöntetlen kérdés marad, hogy vájjon a társadalmi élet olyan komplikált jelenségének, mint a kriminalitásnak alakulása, amelynek létrejöttére az ember lelki funkciója is kihatással van, — számképletekbe, valószínűségi táblázatokba foglalható-e, továbbá, hogy vájjon a büntető bíró a büntetéskiszabásnál mennyiben lesz hajlandó ezen tételeket magáévá tenni. Biztos azonban az, hogy csak a mindenkori próbaidő, illetve feltételes szabadságidő letelte után, rendszerint tehát csak több évi időtartam leforgása után gyűjthetők retrospektive ilyen adatok s hogy ezek csak hosszabb időszakra vonatkozólag gyűjtve fognak kriminalpolitikailag is értékesíthető (támpontokat szolgáltatni. Tehát éppen tekintettel az adatgyűjtés ezen hosszadalmas voltára, kívánatos lenne, hogy ezek nálunk is mielőbb meginduljanak, hiszen még így is legalább egy évtized munkájára van szükség, hogy büntető bíróságaink és börtönügyi hatóságaink tájékoztatására szolgálhassanak. Hacker Ervin dr. *) Lásd ilyent Sehiedt adataival kapcsolatban, az idézett helyen, a 407. oldalon. 67