Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 2. szám - Van-e sui generis pénzügyi jog?

sét szabályozó joganyag mutat ugyan fel a feladat természete által indokolt sajátosságot, de ez a sajátosság belül marad az állam közigazgató tevékenységét általában jellemző jogi sajátosságokon s így az idevonatkozó rendelkezések sajátos jellegét csak a közigazgatási jogon belül állapíthatjuk meg ós nem pedig azzal szemben. Nem ismerhetjük el tehát a pénzügyi jognak a közigazgatási joggal szembeni sui generis jellegét. Nem mulaszthatjuk el, hogy röviden meg ne emlékezzünk még a HÍ unka magán jogias rendszeréről. Mi az anyag feldolgozásának rendszerét a szerző tudományos mentalitása tükrének tartjuk s úgy állapítjuk meg, hogy Szerzőben a magánjogi véna uralkodik. Nézetünk szerint a jog alapintézményei a magánjogban gyökereznek ugyan, de fel kell veltnünk a kérdést, hogy ezekre a magánjogi intézményekre a közhatalom jelenléte és érvényesülése tnem ütötte-e rá a maga átalakító bélyegét űgy, hogy annak eredményeképen itt más rendszerrel kell élnünk, ha a joganyagot jellegzetességei alapján miéig akarjuk ismerni és illetve isniertejtni. Vájjon segít-e valakit ennek a joganyagnak a megismeréséhez az, ha azt dologi és kötelmi részre tagoljuk abban a részében, amit Szerző sui generis jellegű pénzügyi jognak minősít? Vájjon az-e a fontos, hogy az anyagi rendelkezések egynémelyike a magánjog rendszervilágának dologi, másika pedig annak kötelmi részébe sorolható. Vájjon az a kötelem, amiről itt szó lehet, azonos-e a magánjog kötelmével, mély a felek jogilag szabad akaratából jön létre, míg itt a közhatalom azt egyoldalulag létesítheti? Mi a lényeg itt? A kötelmi jogi viszony, vagy az a jogi hatalom, amely ezt egyoldalulag létesítheti, módosíthatja és megszüntetheti. Úgy érezzük, hogy a magánjogias rendszer nem juttathatja kifejezésre az ezen jogi relátiókban közreműködő közhatalmat, ami tengelye és fócusa a közjogoknak. Míg a magánjogban az egyéniség érvényesülésének megfelelőleg alakult ki a jogi relátiók rendszerezése, a közjogban csak olyan rendszer lehet alkalmas, ami megfelel a közjogok azon alaptermészetének, hogy itt az egyéniség eltörpül s a közhatalom fénye és ereje sugároz be mindent. A mi mentalitásunk kimondottan közjogi s ha közjogi joganyag rendszeres ismertetésére vállalkoznánk, az anyagot a közhatalmi jogviszony szempontjából jelentőséggel bíró szempontok szerint rendszereznők, mert csak ebből a mentalitásból fakadó rendszerezéssel véljük az anyag hasznosítható dogmatikus ismertetését adni. Ezt a magánjogias rendszert csak egy vonatkozásban akarjuk illusztrálni és pedig abban, hogy adózási kötelem jogügylet révén is ke letkezhetik, anélkül természetesen, hogy a kötelmek közjogi természete megváltoznék. Ezek a kötelmek azért keletkeznek jogügylet alapján — indokolja meg Szerző, — mert itt az adós önkéntesen jelentkezik. Ilyen eset pl. ha valaki vámfizetési kötelezettséget vállal át. Megállapíthatjuk, hogy tételes pénzügyi jogunk szerint valóban van jogi lehetőség arra, hogy a közadós mellett, vagy annak helyette a már közjogilag létrejött köztartozást valaki átvállalhassa, de ezt a szintén közjogi biztosítási módust mi nem tartjuk tételes jogi alapnak ah62