Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 1. szám - Az egyházi törvénykezésről alkotott zsinati törvénycikk

nék. Az angol lordok háza törvényhozó, végrehajtó hatalmat is gyakorol, emellett a legmagasabb bíróság; a régi magyar vármegye statútumokat alkotott, végezte a közigazgatást és bíráskodott (főszolgabíró és esküdt, megyei törvényszékek) s állíthatja-e valaki, hogy ez a rendszer az angol lordok házát vagy a magyar vármegyét önkényeskedésre kapatta ? Szakszerűségi szempontok szintén nem követelik a közhatalom megosztását; Egyházi életünkben a közigazgatás és iá bíráskodási nem két külön tövön termő tudomány. A közigazgatásban is kell egyházunk jogi berendezettségének ismerete, viszont a bíráskodásban is szükséges a közigazgatási járatosság. Egyházi bíráskodásunk nem szakbíráskodás, nem feltételez külön erre a célra tanult és képesített bírákat; inkább laikus bíróság. (Egymagában véve az, hogy bíróságainkba a lehetőség szerint jogászokat igyekezünk megválasztani, nem teszi bíróságainkat jogászbíróságokká.) Célszerűségi szempontok egyenesen megkívánják, hogy a bíráskodás ne szakadjon el teljesen a közigazgatástól. A törvénykezés körébe tartozó ügyek jórészt tiszta közigazgatási ügyek, vagy ha nem is tisztán azok, kapcsolatuk, még pedig szoros kapcsolatuk van a közigazgatással. A közigazgatásban működő tisztviselők részvétele nélkül sokszor kerülne nehéz helyzetbe a bíróság annak a megítélésében, hogy az egyházi közérdek mit kíván, vagy hogy egyik vagy másik bírósági döntés miféle kihatással lenne az egyházi életre, de még a tényállás helyes felismerése is sokszor nehézségbe ütköznék, ha nem vennének részt a bíróságban azok, akik az egyház életében folyton benne vannak, annak ügyeit mindennap és szüntelenül intézik. Valószínűnek is tartom, hogy azok, akik a szétválasztást sürgetik, maguk is nem annyira a szervek és funkciók merev szétválasztására, hanem inkább arra gondolnak, hogy ne vegyen részt a bíráskodásban olyan személy, aki az ügynek közigazgatási intézésében döntően közreműködött, akiről tehát fel lehet tenni, vagy akivel szemben nehéz volna eloszlatni a bizalmatlanságot, hogy az ügyben elfogult. Jóformán erre zsugorodik össze az egész kérdés. Ennek a követelménynek a zsinat által alkotott törvénykezési rendtartás teljes mértékben eleget tesz azzal, hogy a kizárási okokat a lehető legtágabb körben állapítja meg s a bíróküldéssel az egész bíróiság helyettesítésére is módot ad, ha a bíróság elfogultsága ellen alapos aggály merül fel. Ha ezek után a törvénykezésről alkotott: zsinati törvényt a célkitűzésekkel összevetjük, megállapíthatjuk, hogy a zsinat azoknak megfelelt. Adja Isten, hogy egyházunk épülésére szolgáljon az új törvény. — Soha nagyobb szükség nem volt arra, hogy minden téren, az egyházi életben is a keresztény erkölcs alapján felépült jogrend uralkodjék, mint ma, amikor az Istent és a Hazát tagadó bolsevizmus döngeti az európai kultúra falait. Vlodár Gábor dr. 40