Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 1. szám - A magyarhoni ev. egyház egyházkerületeinek beosztása történelmi és egyházjogi megvilágításban

A dunántúli egyházkerületben a diasporákban élők száma 17.954, tehát 10%. A helyzet itt annyiban is kedvezőbb, hogy a szórványhívők egymáshoz közelebb esnek, mivel a Dunántúlnak egészségesebb falutelepíltése folytán a községek egymáshoz közelebb is esnek. A dunáninneni és tiszai egyházkerületek azonban már inkább diasporihws jellegűek, amennyiben az előbbinek 35.908 lélekszámából 7.102 szórványhívő (19.8%), az utóbbinak 39.375 hívéből 8.972 szórványhívő és 19.827 tanyalakos,, vagyis a kerüle'ben már a hívek fele, 50.3%-a különös egyházvédelmet és erősebb egyházi pasztorális gondozást kíván, hogy a más vallásúak tömegében azok az egyház részére megtarthatók legyenek. Ha a két kisebb egyházkerület elejtésével és megszűnte ésével még megnagyobbítanánk a két nagy egyházkerületnek már amúgyis túlnagy területkomplexumát, evangélikus híveinknek szétszórtságánál fogva azok még mostohább lelki gondozásban részesülnének és még jobban éreznék elárvultságukat és a püspöki munkakör túlterheltsége csakhamar, de már elkésve, nyilvánvalóvá lenne. A szórványhívek száma csonka országunkban meghaladja az 50 ezre' és a tianyalakcsoké 90 ezret, vagyis a magyarországi összes 534 ezer evangélikusból 140 ezer (26%,) szórvány és tanyalakóra való tekintettel súlyos statisztikai érvek is szólnak amellett, hogy a kisebb és diasporikus jellegű egyházkerületek egyházmentő és egyházépítö hivatást töltenek be a szórványhívők és tanyalakók intenzívebb gondozásával és megszervezésével. Szükség volna végre statisztikai adatok alapján a magyarhoni ev. egyház összes gyülekezeteinek és missziói köreinek szemléltető térképére és csak akkor és alapos előtanulmányok után, foglalkozhatik szerény véleményünk szerint, majd az ev. .egyház, egyeteme azzal a kérdéssel is, hogy elérkezettnek látja-e már az időt arra, hogy a kerületek arányos új beosztása, esetleges szaporítása kérdésével nem kíván-e egy újabb zsinatot foglalkoz atni. A kerületek új beosztása különben sem hozná meg az egyházi állapotok javulását, legfeljebb egyes helyeken nyugtalanságot keltene és esetleg nemzetiségi torzsalkodást is idézhetne elő. 7. Egyházjogi szempont: Egyébként sem tárgyalható a kerületek arányosításának kérdése a zsinaton, éppen mivel magasabb közegyházi és politikai okokból nem vétetett fel a zsinat tárgysorozatába és az 1791 :XXVL tc. 4. §-a értelmében csak azokkal a tárgyakkal foglalkozhatik a zsinat, melyek az államfőnek tett felterjesztésben taxatíve felsorol attak. Törvénytelenségre az evangélikus törvényhozók nem ragadtathatják ma^mka'; ez illoyalitás volna a kormánnyal szemben, mely a zsinat tartusát javasolta és anyagilag lehetővé 'ette, de illoyalitást jelentene a Kormányzó Úr őfőméltóságával szemben is, aki anélkül, hogy élt volna a királyi biztos küldésének jogával, a zsinatot magas elhatározásával engedélyezni kegyeskedett. 30