Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 1. szám - A magyarhoni ev. egyház egyházkerületeinek beosztása történelmi és egyházjogi megvilágításban

Előbbi évek óta a csonka egyházkerületek megszüntetésének fanatikus előharcosa volt, aki a közigazgatási terheket csak az egész egyházi szervezet átépítése révén vélte lecsökkenthetőknek. Utóbbi, mint a takarékossági bizottság- megszervezésének kezdeményezője és lelkes tagja, az egyház érdekében állónak tartotta, hogy annak szervezete, szükség esetén némi leépítéssel is, a bekövetkezett tényleges politikai és reális viszonyokhoz alkalmazkodva, módosítást és megváltoztatást szenvedjen. Nem osztja azt a felfogást, hogy az egyházkerületek beosztása, egyesítése, vagy megszüntetése lényeges egyházalkotmányi kérdés volna, minthogy a politikai alkotmány szempontjából sem fontos, hogy hány megye van és ezek a megyék milyen területre esnek. A trianoni békediktátum után kizárólag kényszerűségi szempontból egyes megyéket kellett egyesíteni, de ez az egyesítés a magyar alkotmányt egyáltalában nem érintette. Az egyházmegyék és egyházkerületek beosztása ugyanilyen elbírálás alá esik. E kérdés eldöntésénél szerinte tisztán és kizárólagosan csak a célszerűségi szempont érvényesülhet. Ha a zsinat elfogadja a beterjesztett javaslat szövegét, akkor a célszerűség érdekében semmi nem történt, mert e szerint a kezdeményezés joga az egyházkerületi közgyűlésnek tartatik fenn. Az egyetemes közgyűlés tehát csak akkor intézkedhetik, ha az egyházkerületi közgyűlés kezdeményez. Az egyházkerületek azonban területváltoztatást előreláthatólag nem fognak kezdeményezni. Elismeri, hogy a 'törvényjavaslatban az egyetemes közgyűlés új jogot kap, űe tudja azt is, hogy et jogot az egyetemes közgyűlés egyáltalában nem fogja gyakorolhatni, mert a kerületek részéről kezdeményezés nem várható. Hangoztlattja újból, hogy célszerűségi szempontból kíván az -egyetemes közgyűlés részéről olyan jogot, amelynek birtokában az egyesíthesse, szükség esetén arányosíthassa a kerületeket. Az egyházkerületek e kérdésben való meghallgatását természetesen ő is szükségesnek tartja, de kénytelen rámutatni arra is, hogy meghallgatás és kezdeményezés között lényeges jogi tartalmi különbség van. Az integritás gondolatára nem kíván kitérni, mert úgy látja a külügyi helyzetet, hogy az egyházkerületek beosztása nincs semmi ösfcszefüggésben az ország területi integritásával. Az integritásnak más előfeltételei vannak, mint az, hogy hol kezdődik egy-egy egyházkerületnek területi határa.45) Báró Prónay György, érveinek előadása után, csatlakozott Szeberényi Lajos Zsigmond zsinati tag azon javaslatához, amely takarékossági és célszerűségi szempontból az egyházkerületek közigazgatásának ideiglenes egyesítése feletti döntés jogát, rráridennemAi megszorítás nélkül, az egyetemes közgyűlés hatáskörébe kívánta átutaltatni. 4S) Lásd bárói Prónay György a zsinaton tartott beszédét a Zsinati Naplóban (1936. november hó 18-iki ülés). A zsinaton elhangzott beszédek ugyanis gyorsírással jegyeztettek és a Zsinati Napló az egyetemes egyház levéltárában nyert elhelyezést. 25