Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 6-7. szám - Az államfő jogköre a végrehajtás és bíráskodás irányában

tiát azonban az elnök nem igen adhat. 'Az egyes esetre szóló ke­gyelmezésnek két ága van és pedig a szűkebb és tágabb értelemben vett kegyelmezés. Előbbi jelenti az ítélettel kiszabott büntetés teljes vagy részleges elengedését, ill. ezek enyhítését, utóbbi pedig a már megindított, de még ítélettel be nem fejezett per törlését (abolitio litis). Ha pedig többek tekintetében gyakoroltatik a kegyelmezés (esetleg mindkét faja) éspedig egy aktussal, akkor amnesztiáról van szó. Franciaországban az egyes esetre szóló kegyelmezési jog gya­korlása — mint a köztársaságra vonatkozólag fentebb is említet­tük — az elnököt illeti meg. Az elnök az elítéltnek ú. n. rehabilita­cionális okmányt állít ki. Általános amnesztiát azonban csak a tör­vényhozás adhat. (Loi du 25 fevrier 1875.) Az Északamerikai Egyesült Államokban szintén az elnök gya­korolja a kegyelmezési jogot a Bund ellen elkövetett cselekmények esetében. Azonban az egyes államok kormányzói is jogosultak bün­tetés elengedésre. Svájcban nem a végrehajtó hatalmat illeti meg a kegyelmezési jog gyakorlása, hanem a szövetségi gyűlést (Bundesversammlung), ill. az egyes kantonokban ezek törvényhozását. A magyar kormányzó az 1920. évi XVII. tc. értelmében úgy egyes esetre szóló kegyelmet, mint általános amnesztiát is adhat. Azonban az országgyűlés által elmarasztalt miniszternek,17) vala­mint a legfőbb állami számvevőszék elnökének18) csak a törvény­hozás adhat kegyelmet. Végül az államfői egység államalkotó jelentőségéről szeretnék szólni, mely a történelmi szemlélet által nyert igazolást s mely min­den kétséget kizáróan bizonyítja, hogy milyen fontos szerepet ját­szik nemcsak az állam, de az egész emberiség nagy céljainak szem­pontjából is a mindenek felett álló államfenség megszemélyesítőjé­nek fizikai személyisége. Nem véletlen az, hogy már a hellén géniusz és a nagy római birodalom is a monarchiában találta meg a neki legjobban megfe­lelő államformát, mert fel tudta fogni a fejedelemnek az állami monizmus megteremtése által előálló mindenható erejét. Hogy mit jelent az államegysóg, azt — úgy gondolom — nem kell itt külön részletezni. Annyi bizonyos, hogy valamint az emberi cselekvés dön­tő sikerének egyedüli titka az egység éspedig az akarategység, ugyan úgy az államnak is nemcsak céljai kitűzésénél, hanem azok megvalósításánál és elérésénél is erre kell törekednie. Az „aseitas" 17) Az 1848:111. tc. szerint a királyt megillette ez esetben is a kegyelme­zési jog, de csak amnesztia keretében. 18) Az 1870:XVIII. tc. értelmében a király ez esetben is csak általános am­nesztia keretében gyakorolhatta a kegyelmezési jogot. 228

Next

/
Thumbnails
Contents