Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 6-7. szám - Az államfő jogköre a végrehajtás és bíráskodás irányában

Az elnök rendszerint annak a pártnak a sorából nevezi ki a mi­nisztereket, amelyik őt elnökké választotta. Vagyis a minisztérium pártminiszterium. Az első elnök, Washington nem így tett. Akkor ugyanis az volt a cél, hogy az elnöknek a pártok felett való állása lehetőleg mennél jobban kifejezésre jusson. A későbbi elnökök alatt azonban gyakorlatilag úgy alakult a dolog, hogy a minisztereket mindig a többségben levő párt hívei sorából veszi az elnök. U. S. A.-ban a miniszterek a törvényhozási testnek nem felelő­sek, mert ők az elnök alárendeltjei. Felelős az elnök, de ő sem a kongresszusnak, hanem a népnek, amely őt megválasztotta. A mi­niszterek csak az elnöknek felelősek. A harmadik tipikus köztársaság az ú. n. konventi, vagy köz­vetlen, vagy svájci demokrácia. A svájci alkotmány alapköveit Rousseau fektette le az 1763-ban megjelent nagy művében: a Con­trat Social-ban. Szerinte minden állami akaratkijelentéshez az egész nép osztatlan hozzájárulása szükséges, mellyel a nép kezébe adta a döntő hatalmat. így a minisztereket is Svájcban nem az elnök ne­vezi ki, hanem a népképviselet tagjai, a Nationalrat éis a Stánderat együttes ülésben választják három évre. Mert bármennyire is köz­vetlen a svájci demokrácia, mégis van a népnek egy szűkebb kép­viselete, melynek egyik kamaráját Nationalrat (nemzeti tanács)-nak, másik kamaráját pedig Stánderat (rendi tanács)-nak nevezik.^ A svájci minisztérium dikasztérium, mely az egy évre válasz­tott elnök vezetése mellett mint egy minisztertanács dolgozik. A mi­niszterek ott csak referensei a Bundesratnak. Amennyiben a Bun­desversammlung5) leszavazná őket6), nem kell távozniok, sőt köte­lesek is maradni. A bizalmat csak a harmadik év végén, a mandá­tum lejárata után nézik. A magyar kormányzó szintén birtokosa a végrehajtó hatalom­nak. Ő designálja a miniszterelnököt. A minisztérium a miniszter­elnök előterjesztése és ellenjegyzése mellett alakul meg. A jelenlegi magyar minisztérium pártminisztérium, összes tag­jai egy pártból, a többségi pártból valók. Minden miniszter egy, az egész országra kiterjedő apparátus élén áll, melyért felelős. A mi­niszterek egymással koordinált viszonyban állanak. A miniszter­elnök és a szakminiszterek között pedig szubordinált a viszony. Ha két miniszter antitézisbe kerül egymással, az győz, amelyik mellé a kormányelnök áll. A másiknak pedig deferálnia, esetleg távoznia kell. A távozó miniszter helyett új kabinettagot a kormányelnök szemel ki, kit azután a kormányzó nevez ki. Ha a minisztertanácsban a miniszterelnököt leszavazzák, fel van robbantva a kabinet. b) Bírói hatalom alatt egyes konkrét tényeknek a fennálló jog tételeivel való megegyezés vagy meg nem egyezés konstatálását ért­5) Bundesversammlung = szövetségi gyűlés. 6) A Buadesrat-ot, vagyis a minisztériumát. 224

Next

/
Thumbnails
Contents