Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 1. szám - A magyarhoni ev. egyház egyházkerületeinek beosztása történelmi és egyházjogi megvilágításban

hó 18-án királyi megerősítést nyert „Egyházi Alkotmány" 114. §. p. alpontja értelmében képviselőket küldjenek az egyetemes közgyűlésre. A törvénysértés elkerülése végett erre az elnöklő dr. Baltik Frigyes püspök, világi elnöktársának ellenkezésére nagy izgalom közepette, feloszlatta a kerületi közgyűlést.17) A zsinat, mely már befejezte működését, megerősítés véget felterjesztette az egyházkerületek arányosításáról s az ezzel kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslatát, melyet azután a király 1894. évi október hó 10-én jóváhagyott és megerősített. 10. Az egyházkerületek arányosítása, illetve új beosztása megfelel a nemzet érdekeinek. — Az egyházkerületek új beosztása, mely a magyar állam egységének biztosítása és megerősítése érdekében nr^hataianul szükségessé vált5 a magyarhoni ev. egyházat nagy tűzprób^nak tette ki. A felzaklatott szenvedélyek az ev. hívek sorában elkes"vorl^st, sőt gyűlölete^ hintettek el és az egyházon kívül álló másfelekeze^üeknél némi idegenkedést váltottak ki. mivel látták, hogv akadnak evsno^likusok, kik az egyház autonómiájának leple alatt idegen államideolooiát hirdetnek. Az egyházkerületek arányosítása, vagy helyesebben mondva ir beosztása folytán ezentúl a dunáninneni kerületben a magvar érzelmű többség miatt már nem űzhettek a tót ev. politikusok e^oMahian nemzetiségi politikát, hanem most már az egyházi élet IrméMtéséT^ írányithatták főfigyelmüket. Magyar nemzeti, de egyúttal egyházépítő szempontból is az egyházkerületek új beosztása, — egyes egyházmegyék kikebelezése és más "kerületekhez való átcsatolása segítségével, — a gvakorlati élednek megfelelően és helyesen történt meg. Az egyházkerületek új beosz ása miatt folytatott harcok nagy belső megrázkódtatással jártak és az egyház óva intette híve t, hogy e kérdést újra felvessék. 11. A trianoni békediktátum megcsonkítja az egyházkerületeket. — Az egyetemes egyház közgyűlése a megcsonkított egyházkerületek fenntartását közjogi szükségletnek tartja. — A szerencsétlen trianoni békediktátum és annak törvénykönyvünkbe való becikkelyezés? megteremtette Csonkamagyarország közjogi fogalmát és annak kere én belül bekövetkezett mind a négy egyházkerület megcsonkítása is. A legnagyobb csonkításon eset!; át a dunáninneni és a tiszai egyházkerület. A két csonka egyházkerület fennmaradásának létjogosultságában egyesek kételkedtek és takarékossági szempontból túldrágának tar'ották e két kerület közigazgatási szervezetének megtar ását. Az ország integritása gondolatának jelentőségétől átha'va az egyetemes közgyűlés az 1920. évi december hó 9-én tartott gyűlésen kinyilatkozta'ta közjogi álláspontját, hogy a statusquo és a területi integritás alapján áll és 17) Az 1894. évi augusztus hó 16. és 17-én Turócszentmártonban tartott kerületi közgyűlés viharos lefolyását részletesen ismerteti Thébusz i. m. 538. és köv. J, 14