Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 1. szám - A magyarhoni ev. egyház egyházkerületeinek beosztása történelmi és egyházjogi megvilágításban

A tót nemzetiségű pozsonyi itheologusok tüntetése,7) Kollár János, budapesti volt tót lelkész, a pánszlávizmus első fanatikus hirdetője születése centennáriumának fényes megünníeplése, az egyházkerületi határozatok a kerületi pénz- és levéltárnak Pozsonyból Liptószentmiklósra átvitelére és Liptószentmiklóson egy tót nyelvű gimnázium felállítására vonatkozó határozat még csak olajat öntöttek a tűzre és még jobban felkorbácsolták a szenvedélyeket. Hozzájárult még az is, hogy a kisebbségben lévő három magyar egyházmegye megbizottait kizárták a bizottságokból és közülük nlem küldtek ki egyet sem az egyetemes közgyűlésre.8) 8. A dunáninneni egyházkerület nemzetiségi többségének letörésére irányuló tervek és javaslatok. — A dunáninneni egyházkerület magatartása egyre aggasztóbbnak tűnt fel és nagy elkeseredést váKott ki a többi egyházkerületnél, úgy, hogy erre való tekintettel a bányai egyházkerület 1894. évi október hó 2-án tartott közgyűlésén Fabiny Teofil egyházkerületi felügyelő és Pulszky Ágoston felvetették az egyházkerületek új beosztásának szükségességét és célszerűségét. A bányai egyházkerületi közgyűlés magáévá tette ezt a korszerű javaslatot, melyet az indítványozók azzal indokoltak, hogy a kerületek új beosztását követeli az egyházi közigazgatás alapos rendezése. A beosztás óta le'elt század alatt lényeges közlekedési-földrajzi változások álltak be, továbbá az egyházi terhek egyenletes megosztása és a magyar állam egységének eszméjét veszélyeztető törekvések ellensúlyozása kívánatossá tették, hogy az egyházkerületek az akkor ülésező zsinaton már új beosztást nyerjenek. A bányakerületi közgyűlésnek az egyházkerületek új beosztására vonatkozó indítványát az egyetemes közgyűlés heves vita után9) 1893. évi október hó 4-én tanulmányozás és javaslattétel végett kiadta egy bizottságnak, mely három hónap alatt köteles volt javaslatát elkészíteni. Ezen idő alatt a pánszláv érzelmű nemzetiségek röpiratokban és sajtó útján országszerte ádáz gyűlölettől sugalmazott rágalmak terjesztésével izgattak az ellen, hogy az egyetemes egyház a dunáninneni egyházkerület eddigi területét megbontani javasolja a zsinatnak.10) A bizottság báró Prónay Dezső elnöklete alatt alapos és beható tárgyalás után szintén szükségesnek tartotta az új területi beosztás ke7) András Pál, Bodnár Gyula és Ohorváth Kristóf pozsonyi theologusok katonasorozás alkalmával a magyar esküt megtagadták és tótul kívántak esküdni. (Thébusz János: A magyarországi ág. hitv. ev. egyház 1891—94-iki országos zsinatának története. Budapest, 1895. 475. 1.) 8) U. o. 475^76. 1. 9) A nemzetiségek részéről keményen támadták a javaslatot Jánoska György, Gyula Máté, Boór Lajos és Mudron Pál. 10) Különösen izgága röpirat jelent meg 1894-ben Turócszentmártonban (39. 1.) „A szláv nyelv védelme az 1893. év október hó 4. és 5-én tartott egyetemes gyűlésen" címen. 11