Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 1-2. szám - A 14 éves korhatár a nő elcsábításánál. [1. r.]

A 14 éves korhatár a nő elcsábításánál Az emberi szervezet rendes kifejlődésében bizonyos szakaszokat láturík, melyeiket a mimdennapi nyelvhasználat is megkülönböztet egymástól, gyermek-kor, serdülö-koir, ifjú-kor, sftb. elnevezéssel. Ezek a szakaszok szinte észrevétlenül okádnak át egymásba s az egyes egyéneknél olyan különböző időkben jelentkeznek, hogy tudományos alapon élesen elkülöníteni őket nem lehet. Különösen nem a serdlültség tekinteteben, mert ek'koir az amúgyis elmosódott határvonalak még halványabbak. Jogi szempontból az életkoroknak különleges jelentőségük van, tekintve, hogy sok jog ós kötelezettség függ az életkortól. Számos jogszabály csak bizonyos korhatáron alul vagy felül levőikre vonatkozik. A jogszabály természetesen nem magát az életSfcort kívánja szem előtt tartani, hanem csak a bizonyos életkorban levő egyén szervezetének a fejlettségéből adódott testi és szefllemi képessegeket, s csupán egy mán'den körülmények közt alkalmazható mértéket állt az életkorokban. Ez a mérték azonban, sajnos, megbízhatatlan,, mert az életkorral járó értelmi adottságok fokai igen eltérők. Nagy szerepük van ebben a szervezet fejlettsége mellett aiz egyénen kívül álló tényezőiknek is, amilyenek az éghajliat, a helyi és személyi környezet, sfcb., megyek lényegileg mind az (értellem gyorsiajbb fejlődésit segítik elő, csak míg az utóbbiak közvetlenül, az első közvetve, a szervezet gyorsabb fejlesztése révén. A csábítási perekkel kapcsolatban látjuk, hogy úgyszólván minden egyes a törvény által a csábítás fennforgásához megkívánt alkatelemet esetenként,, önmagában, a kísérő körülményeik alapján kell kivizsgálni. Ilyen egyéni vizsgálat azonban az életkort illetően — a tekintetben, hogy a korral kapcsolatos testi alkalmasság és értelmi képesség adott esetben lehetett-e alapja a nőnél a beleegyezései érvényességének — ha nem is fenyegetne sikertelenséggel (aminthogy több ország igazságszolgáltatása erre az álláspontra helyezkedett is), egyes esetekben a bizonyításnak olyan bonyodalmához vezetne, ami nehézkességével szinte megbénítását eredményezné a törvénykezésnek. Ez okból kényszerült a gyakorlat, hogy a különböző jogi következinényektoel járó életkorokat bizonyos évszámú határokhoz kösse. Természetesen az élettan ismert törvényeüre támaszkodva e lépésnél, s a 21