Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 1-2. szám - A visszaesők kriminalitása hazánkban

A fentebb I. alatt jelzett körülmények mellett azonban még a világháborúnak demoralizáló hatása is itt erősen érvényesül. Amely országok jobban kerültek bele a világháborúval kapcsolatos bajokba, ott nagyobb arányú a visszaesők kriminalitásának az emelkedése. Viszont a világháború bajaitól megkímélt államok (Délafrikai Unió, Ir Szabad Állam, Skócia, Svédország) területén gyűjtött számadatok még a viszszaesők kriminalitásának csekély apadásáról tesznek tanúságot. De ki kell emelni a gazdasági viszonyoknak erős hatását is. A gazdaságilag jobban leromlott államokban a visszaesők része a kriminalitásban jobban emelkedett (így Bulgáriában, Németországban). PV. A gazdiasági viszonyok alakulása és a visszaesés közti! összefüggéseket megközelítőleg csak akkor tudjuk kideríteni, ha a visszaesőknek a fontosabb vagyon ellen irányuló bűncselekmények elkövetői sorában való részét kutatjuk. Néhány magyar adattal5) kíséreljük meg a III. táblázatban ezekre az összefüggésekre reávilágítani. (A III. táblázat I-sö részét lásd a 14-ik oldalon, a Il-ik részét a 15-ik oldalon.) Mielőtt megkísérelnők a számsorokból folyó kriminal-aetiologiai tanulságokat leszűrni, utalnunk kell arra, hogy — az előbbi táblázatokban követett eljárástól eltérően — e helyütt nem állt módunkban a visszaesőket három csoportra, megelőzőleg egyszer, kétszer vagy háromszor, illetve többször büntetett egyének csoportjára bontani és pedig azért, mert a mi hivatalos bűnügyi statisztikánk a megelőzőleg csalásra elítélt egyéneket csak két csoportra (megelőzőleg egyszer, illetve többször büntetett egyének) bontja, ezek pedig természetszerűen számításba lévén veendők, ehhez a csoportosításhoz kellett alkalmazkodnunk a III. táblázat összeállításánál is. A táblázatban foglalt adatokkal kapcsolatban elsősorban az itt szereplő a vagyon, illetve a személy ellen bűnöző bűntevőket állítjuk egymással szembe. A személy ellen irányuló bűncselekmények sorából kiragadtunk egy felette jellegzetest, a testi sértést és arra vonatkozólag is a táblázatban egy évtizedre vonatkozó adatokat felsorakoztattunk. Ezekből kitűnik az, hogy a testi sértések elkövetői közt, úgy általában, mint a megelőzőleg egyszer vagy többször lopás, rablás, zsarolás, sikkasztás, orgazdaság vagy csalás miatt megbüntetett visszaesők jóval ritkábban fordulnak elő, mint akármelyik, a táblázatban felsorakoztatott vagyon elleni bűncselekménynél. Ami természetes, mert hiszen itt inkább alkalmi bűntettesekkel, mintsem megrögzötten bűnözőkkel állunk szemben. A vagyon ellen bűnöző visszaesők sorában el vannak különítve a lopás és csalás miatt megelőzőleg elítélt egyének. Az itt nagy számokkal szereplő lopásnál, de még a kisebb számokkal szereplő csalásnál is első pillanitástna megállapítható•: 5) Ezeket az adatokat az L sz. jegyzetben jjelzett fon-ásművekből merítettük. 13