Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 9-10. szám - A részvénytársaság igazgatósági tagjainak felelőssége

és a járások népmozgalmi arányszámait mindig, az országos átlaghoz viszonyítja. Ez nelm helyes. Tudván, hogy a városok és a vidék között a legtöbb népmozgalmi viszonylatban milyen nagy különbség van, sokkal helyesebb leitt volna kiemelni a vidéki és a. városi átlagot s a megyei törvényhatóságokat valamint a járásokat a vidékü, a thj. és megyei városokat a vátfosi átlagokkal összevetni, Budapestet mint önálló helyzetben levő települést, különválasztva és a városi átJlagba bele nem foglalva. Mivel ezt nem teszi meg Petrilla*, természetesen félszeg erediriénye.kre jut az összehasonlításoknál. így a megyék túlnyomórésze az átlagosnál nagyobb születési arányt mutat. (Mindössze 6 megyét talál átlagosnál kisebb (vastagabb szedésü szá/moikkal jelzett) születési arányúnak (Baranya, Bácsbodrog, Somogy, Tolna, Csanád és Vas), holott, ha — helyesen — a vidéki állagból igyekezet volna megítélni az egyes vidékek kedvező vagy kedvezőtlen voltát, akkor az átlagosnál kisebb születési arányt konstatált volna Békés, Csongrád, KomáromEsztergom, Pest, Veszprém és Zala vármegyékben is. A fejhozott hiányoík — a mű forrásmunkai jellege és becse mellett — nem súlyosak. Ellenben komoly nyereség és órLék a tüzetes területi szemle, az eredmények lelkiismeretes kiemelése, kommentálása. A he'lyi jellegű részletkutatásnak, de a helyi, valamint országos népesedési politikának is sok tanulságot nyújthat. )C Burgdörfer Bevölkerungsentwicklung im dritten Reich. Tat.sachen und Kritik. Heidelberg-Berlin, 1935. 84 lap. A „Volk ohne Jugend" hatalmas sikert aratott szerzője újabb munkájában mérlegre veti a német népmozgalom újabb eredményeit. Azokat az eredményeket, amelyék az újabbkori népesedési mozgalom történetéiben példa nélkül állanak. Mérlegeli azokat, de egyáltalában nem értékeli túl. Sőt valami óvatcsság tartja fékjen szavait: mintha félne, hogy a német közvélemény vagy a népességi politikát irányító kormányzat majd elbízza magát a tagadhataitlian sikerek láttán. Ez Szerzőnek annál nagyobb érdeme, mert alapos a feltevés, hogy Bwgr dörfer évtizedes munkásságának, de főleg említett nagy munkájának a közvéleményre s kivált a nemzeti szocialista népesedéspolitika intézőire erős hatása volt és van. S így a sikerekiben is van része. Ugyan neon hisszük azt, hegy tószt^n, kormányzati intézkedéseknek kösz'ötnhető az a nagy fellendülés, ami a házasságkötések és különcfeen a születéseik számában bekövetkezett; a felfogás megváltozása; a jövőbe vetett reménység megéledése, az élet kollektív értékelésélben beállott változás nélkül ilyen gyökeres megújulás nem jött volna. Az élet igenléséből fakadó s minden vonalon érvényesítendő népesedóspolitika követelése kicsendül már Szwrzönek fiatalkori családstatisztákai munkájából (Das Bevölkerungsproblem, München, 1917.), amelynek határozott antimalthusianista hangja csak tudatosabb és színesebb lett újabb munkáiban, amelyekinek gerincét a népességszerkezeti változások Sclmeller Károly ár. 152