Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)
1936 / 9-10. szám - A részvénytársaság igazgatósági tagjainak felelőssége
KÖNYVSZEMLE v Petrilla Aladár: Magyarország népesedési viszonyai 1920-tól 1932-ig. Hivatalos adatok alapján. Előszóval ellátta Scholtz Kornél. Budapest, lo'36. 337 lap. Nagy hiáaiyt pótol Petrillfk munkája, ^amelly a születések, az álltar lános halálozás, a, csecsemőhalálozás, a fertőzőlbeltegségek, a giimokórhalálozás és a szaporodás viszonylatiról, végezett részletes terület-rajz. Az egyes járásiofkig, sőt — a végleteik feltüntetése céljából — igen, sokszor az egyes községekig- lemenőén közli a fentemlített adatokról szóló arányszámokat. Forrásmunka, hatalmas segítőeszköz azok számára, akik a népesedési mozigalom területi alakulásával, a részleteikben! mutatkozó okszerű kapcsolatok felismerésének útját egyengető különbségekkel foglalkoznak. Erre annál nagyobb szükség volt, mivel a Központi Statisztikai1 Hivatal anyagi fedezet hiányában már hoszszú ideje szünetelteti azt a, nagyon becses, kiadványát, amely az egyes községek népmozgalnrámak fontosabb eredményeit közölte. Még nagyobb szolgálatot tett volna PetriUa a tudomány és az; egészségpolitika ügyének, hogyha a munka végén — függelékképpen — közölte volna az összes községekre vonatkozó 'népmozgalmi adatokat és viszonyszámokat. Értve ez alatt a fenti hat, valóban legfontosabb adatolt. Mivel a maximumokat és minimumokat bőségesen felsorolja s ezek feltételezték az összes községi arányszámok kiszámítását, nyilván nem lett volna leküzdhetetlen feladat a 3400 helység eredményeit közzétenni. Az egyébként igen lelkiismeretes és becses ad/at-k.ommentálások egy részének megrövidítésével el lehetett volna émli azt, hogy kívánalmunk különösebb anyagi megterhelés nélkül is megvalósuljon. így is széles lehetőségek nyílnak a részletvizsgálat számára. Megkönnyítik ezt a kartogrammok is. Az 1928i—32. évek adatlain kívül térképre viszi Szeírző az, 1920—23-as eredményekéit is. Utóbbiakat részben a közegészségügyi statisztika számára fájdalmasan korán elhunyt Pfeiffer Miklós hasonló tárgyú munkájából veszi' át a Szerző. A különböző területeken végbement változásokat áttekinthetővé tette ezáltali A súlyos ténymegállapításokat és programmot is adó előszóból kivesszük e két mondaltot: „Magyarországon az 1000 lélekre számítolt élveszületések száma 1922-ben 30.8, 1933-ban 22.0 volt. A 8.8 ezreléket tevő születési hiány nagyobb mint Európa, bármely más államának a jelzett idő alatt beállott születési deficitje." Egyetlen adat, amely elég annak az, igazolására — miként azt e sorok írója a Magyar Társadalomtudományi Társulat rendezésében ez év folyamán tartott, de idáig még nem publikált előadásában hangoztatta, hogy miért oly kiélezett jelentőségű Magyarországon az egyke elleni küzdelem és az aktív népességi politika. Az egyes fejezetek tárgyalási sorrendje a következő: időbeli 150